Az irgalom ingyenes

Szentírási idézet: Zsolt 136

Bevezető ima: Szentlélek Úristen, kérlek, világosítsd meg szívemet, hogy a mai elmélkedés által jobban megérthessem azt az ingyenes és határtalan szeretetet, mellyel Isten fordul minden ember felé!

Elmélkedés: „Irgalma örökké tart” Milyen bátorító, erőt adó, csodálatos hír ez! Erőt adó a saját életemmel kapcsolatban és bátorító az egész világ sorsával kapcsolatban is. Szent Fausztina nővérnek mondta Jézus: „Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” (Napló 300) Isten ezáltal azt üzeni nekünk, hogy csakis irgalmasságához fordulva tudjuk a világ problémáit, gonoszságát orvosolni, végső soron legyőzni. Ugyanez igaz nemcsak kifelé, hanem befelé is: saját bensőnkben, egész életünkben is csak Isten irgalmasságának felismerése hozhat békét.

A gonosz minden téveszméjének ellenszere összefoglalható ebben az egy szóban: IRGALOM.

Isten irántunk való szeretetének legnagyobb mélységét jelenti, mely ellene mond a szokásos emberi gondolkodásnak, és éppen emiatt annyira nehéz megértenünk.

Az isteni irgalom lényege az ingyenesség, az, hogy Isten mindenkire kiterjedő, feltételek nélküli szeretetéből fakad. Nem lehet kiérdemelni, ajándékba kapjuk. És pont ez okozza a nehézséget: mert szüntelen a kísértés, hogy a jót ki akarjuk érdemelni, el akarjuk érni. Pedig „mid van, amit nem kaptál?” (1Kor 4,7).

Isten szeret mindannyiunkat teljesítményeinktől, jó vagy rossz természetünktől függetlenül, egyszerűen azért, mert az Ő gyermekei vagyunk. Hogyha hinni tudok Isten irgalmában, akkor az életem alapvetően megváltozik: felismerem, hogy nem saját erőmből kell megfelelnem az evangélium tanításainak. Isten „csupán” azt kéri, hogy az Ő segítségével igyekezzünk napról napra jobban megközelíteni az Ő országát úgy, hogy imában kérjük ehhez Atyánktól a szükséges kegyelmeket. Isten az Ő ingyenes, irgalmas szeretetével fogja a kezemet, és támogat mindvégig ezen az úton! Ez a gyermeki bizalommal Istennel együtt járt út az, melyen lépésről lépésre haladva valóban megtaláljuk lelkünk békéjét, környezetünk és családunk békéjét, és végső célként az egész világ békéjét.

Ezért írja Fausztina nővér naplójában: „Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat!” (Napló 570).

„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…” (Napló 699)

„Nem tudom megbüntetni, mégha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban.” (Napló 1146)

Beszélgetés Krisztussal: Köszönöm, Jézus, hogy a te békédet akarod nekünk adni! Azt a békét, amely a Te mindenkire kiterjedő megbocsátó szeretetedből fakad. Hisszük, hogy Előtted nem kell szégyellnünk alkalmatlanságunkat. Hisszük, hogy Te szeretsz bennünket úgy, ahogyan éppen vagyunk! Köszönöm, hogy éppen ezzel az elfogadó szereteteddel teszel képessé bennünket arra, hogy őszintén szembenézzünk saját hibáinkkal, és gyermeki bizalommal kérjük Tőled a hibáinkból, rossz szokásainkból való szabadulás kegyelmét. Kérlek, hogy szereteted tüzében égess el bennünk mindent, ami nem Te vagy bennünk!

Elhatározás: Félelem és szégyenkezés nélkül megnevezem azt a gyengeségemet, amit a legjobban takargatok. Az irgalmasság rózsafüzérével kérem Jézust, hogy segítsen megszabadulni ettől.