Vándor Evangélium – Januári 2. elmélkedés

Szentírási idézet: Jn 17,20-26

Bevezető ima: „Szentlélek, Isten összhangja, te a félelmet bizalommá és a bezártságot adománnyá alakítod át, jöjj el hozzánk. Add meg nekünk a feltámadás örömét, a szív örökös ifjúságát. Szentlélek, a mi összhangunk, aki belőlünk egy testet alkotsz, áraszd ki békédet az egyházban és a világon. Tégy minket az egyetértés munkásaivá, a jó magvetőivé, a remény apostolaivá”. (Ferenc pápa pünkösdi imája 2019-ben)

Elmélkedés: „Legyenek mindnyájan egyek” Varga László püspök atya egyik lelkigyakorlatán arra figyelmeztetett, hogy az egység milyen fontos jelzője, indikátora a Szentlélek működésének. A széthúzás pedig a diabolos, a „szétdobáló” működésének nyomát mutatja.  Bábelben az emberi gőg és nagyravágyás alapjaira akartak tornyot építeni, melynek nyelvzavar, káosz, megosztottság lett a következménye. Ezzel éppen ellentétes dolog történt Pünkösdkor, amikor a Szentlélek volt a középpontban, és mindenki a maga nyelvén hallotta ugyanazt az egységes tanítást Istenről. Ez az esemény a keresztény egyház születésnapja és az egység megvalósulásának kezdete lett.

Ferenc pápa is a Szentlélek szerepét hangsúlyozta az egység és az öröm megteremtésében, amikor 2019 pünkösdjén így tanított minket: „Ma, a sietségben, amelyet korunk ránk kényszerít, úgy tűnik, hogy az összhang a háttérbe szorul: a szüntelen idegesség következtében mindenre rosszul reagálunk, gyors megoldásokat keresünk. Tabletták, újabb és újabb érzelmek helyett azonban mindenekelőtt a Szentlélekre van szükségünk: Ő tesz rendet a kapkodásban. Ő a béke a nyugtalanságban, a bizalom az elbátortalanodásban, öröm a szomorúságban, ifjúság az öregségben, bátorság a megpróbáltatások idején. Ahogy ma Szent Pál mondja, megakadályozza, hogy ismét félelemben éljünk, mert érezteti velünk, hogy szeretett gyermekek vagyunk, megkaptuk a „fogadott fiúság” lelkét (vö. Róm 8,15). A Vigasztaló Szentlélek az, aki átadja nekünk Isten gyöngédségét. A Lélek nélkül felfeslik a keresztény élet. A Lélek nélkül Jézus a múlt személye marad, a Lélekkel ma élő ember. A Lélek nélkül a szentírás holt betű, a Lélekkel az élet Szava. A kereszténység Lélek nélkül örömtelen moralizmus; a Lélekkel maga az élet.

A Szentlélek az emberek között is megteremti az összhangot, egyházzá tesz bennünket, különböző részekből egyetlen, harmonikus épületet alkot. Ezt jól elmagyarázza Szent Pál, amikor az egyházról szólva gyakran ismétli a „különfélék” szót. „Különfélék a lelki szolgálatok, különfélék a tevékenységek, különfélék a szolgálatok” (vö. 1Kor 12,4-6). A Szentlélek fantáziával osztja szét adományait, anélkül, hogy szabványosítana. A különbözőségekből kiindulva épít egységet. Ezt teszi a teremtéstől kezdve, mert specialistája annak, hogy a káoszt kozmosszá alakítsa az összhang révén. Specialista abban, hogy különbözőséget, gazdagságot teremtsen, de ugyanakkor a különbözőségek teremtője adja meg a különbözőség egységét is. Egyedül csak Ő tudja megcsinálni ezt a két dolgot!”

Ferenc pápa szent elődjét idézve fejezte be pünkösdi beszédét: „Ahhoz, hogy megízleljük a Lélek összhangját, az ő tekintetét kell a miénk elé helyeznünk. Akkor megváltoznak a dolgok: a Lélekkel az egyház Isten szent népe, a küldetés ránk ragadó öröm, a többiek testvérek, akiket ugyanaz az Atya szeret. A Lélek nélkül az egyház egy szervezet, a misszió propaganda, a szeretetközösség erőlködés. A Szentlélek az egyház első és utolsó szükséglete” (Szent VI. Pál, 1972. november 29, általános kihallgatás).

Beszélgetés Krisztussal: Te vagy, Uram, elborult lelkünk megvilágosítója; Te szövöd meg bensőnk ünnepi ruháját; kezed nyomán derül verőfény sötét éjszakánkra. Add nekem, Uram, magadat s vezess vissza engem magadhoz; mert íme, szeretlek, s ha ez kevés, gerjessz hatalmasabb szeretetre. Nincs nekem mértékem; nem tudom, mennyivel szeresselek erősebben, hogy életem folyása egyenesen kebled felé igazodjék s aztán meghúzódjék annak rejtekében. (Szent Ágoston imádsága a Szentlélek Istenhez)

Elhatározás: Közösségben, testvéreimmel együtt is imádkozom a Lélek gyümölcséért és családjaink, közösségeink egységéért.