Vándor Evangélium – Januári 1. Elmélkedés

„Bizony, bizony mondom nektek, aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.”

A hónap imaszándéka: A világ békéjéért

Titok: „Aki értünk a keresztet hordozta”

Szentírási idézet: Jn 3,1-2

Bevezető ima: Uram, Jézus! Hála neked a lehetőségért, hogy ebben az elmélkedésben találkozhatok Veled. Tudom, hogy itt vagy velem, amikor az evangélium szavait olvasom, te szólsz hozzám rajta keresztül. Adj nyitott szívet, hogy meghalljam tanításodat! Küldd el Szentlelked, hogy tegye fogékonnyá lelkemet és nyitottá értelmemet!

Kérés: Add meg nekem, Uram, hogy jobban megismerjelek Téged és tanításodat. Növeld hitemet!

Elmélkedés:

Nikodémus – Sok mindent fontosnak tartott az evangélista elmondani Nikodémusról. Így tudhatjuk róla, hogy farizeus volt, tehát igen tanult, a törvényeket jól ismerő ember. Természetesen zsidó, és még a „rangját” is megadják: tanácsos, ami más fordításokban úgy hangzik, főember, vezető ember. Tehát a farizeusok között is kiemelkedő helyet foglalt el. A fő kérdés a farizeusok körében Jézussal kapcsolatban annak megítélése volt, hogy valóban Isten küldötte-e, mert a kijelentés, melyben Isten Fiának mondja magát, a farizeusok szemében elfogadhatatlan volt.

„Éjnek idején fölkereste Jézust.” Nikodémust is foglalkoztatta ez a kérdés. Figyelte Jézust, hallgatta a tanítását, majd elhatározza, hogy személyesen beszél vele. Felmerül a kérdés, vajon miért éjszaka keresi meg Jézust. Talán titokban akarta tartani a látogatását a többi farizeus előtt? Vagy az emberek véleménye foglalkoztatta, vajon mit szólnának ahhoz, ha látnák őt, a köztiszteletben álló farizeust Jézussal beszélgetni? Esetleg ő maga bizonytalan volt, nem tudta mit gondoljon Jézusról, és gondolta, jobb, ha ezt négyszemközt intézi? Látni akarta közelről, mert már annyit hallott róla, de mindig csak a tömeg széléről, mert nem akart keveredni az egyszerű néppel? Akármi is legyen az indoka, elment, és tudott is beszélni Jézussal.

„Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy.”  Ahogy megszólítja Jézust, az utal a szándékára, felfedi, miért keresi Jézust. Érdekes, hogy nem egyes szám első személyben beszél, hanem olyan, mintha az egész közösséget képviselné. Kicsit olyan, mintha nem akarná felvállalni a saját véleményét, és nem lehetne tudni, hogy ő mit gondol Jézusról, mert a közösség védelmébe burkolózik. Mindenesetre kifejezi az Istenbe vetett hitét, amikor azt mondja, hogy ilyen csodákat csak Isten képes véghez vinni, tehát Isten kell legyen Jézussal is, ha a tetteit tekinti. Népe Istennel való történetének jó ismerőjeként számára meggyőzőek Jézus tettei: az Isten hatalmát látja bennük. Ezért azon farizeusok táborába tartozik, akik Istentől való prófétának tekintik Jézust.

Számomra is nagyon fontos kérdés, hogy hogyan viselkedek Jézussal szemben! Vallom-e valóban, minden kételkedés nélkül, hogy Ő az Istentől jött messiás? Elhiszek-e teljes bizonyossággal minden mondatot, amit az Evangéliumban olvasok? Próbálom-e egyre mélyebben megérteni az értelmüket a szívemmel?

Beszélgetés Krisztussal: Jézus, kérlek, velem is beszélgess úgy, ahogy Nikodémussal. Add, hogy a Te világosságodban tisztán láthassam, én mit gondolok Rólad, kinek tartalak téged.

Elhatározás: Ma röviden végiggondolom, én kinek tartom Jézust, ki Ő a számomra.