„Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.”

 A hónap imaszándéka: A családokért

Titok: „Akit te, Szent Szűz, a Szentlélektől fogantál”

Szentírási idézet: Mt 5,43-48

Bevezető ima: Drága Jézusunk! Nehéz feladat elé állítottál minket, hogy még az ellenségeinket is szeressük! Segíts a mai imában megértenem, hogy számodra ez jelenti a tökéletességet, mert ez a szeretet tökéletessége, s az Isten: Szeretet. Segíts, hogy kegyelmed segítségével mindig a szeretetünk teljességére, hibátlanságára törekedjünk!

Kérés: Drága Szentlélek! Kegyelmeid által segíts megtalálni rövid és hosszabb távú életcéljainkat: azokat a feladatokat, azt a küldetést, amelyben Isten szeretetét minél tökéletesebben megélhetjük, közvetíthetjük másoknak!

Elmélkedés: Legidősebb fiunk ezt a tanévet Rómában töltötte novíciusként. A hivatástisztázás ezen időszaka igencsak rendhagyó lett, figyelembe véve az olasz járványügyi viszonyokat és karanténhelyzetet. Elmaradt az általunk nagyon várt húsvéti látogatás is, így tavaly óta nem is találkozhattunk vele. Ő azonban azt mondta, hogy ezt az időt teljesen Istennek adta, és hadd döntse el az Úr maga, hogy milyen módon akarja ezt felhasználni.

Ilyen különleges helyzetben természetesen nagyon érdekelt, hogyan látja, tapasztalja az Istenben való növekedés, fejlődés lehetőségeit. Hogyan értelmezi Jézus felhívását: „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes”?

Lisieux-i Kis Szent Teréz három képével válaszolt erre, amelyekkel Teréz a szentség felé való növekedést illusztrálta. A noviciátusba indulása előtti napokban együtt voltunk a fiunkkal a magyarszéki Kármelben, hogy a Szűzanya közbenjárását kérjük érte, és onnan hozta magával Conrad de Meester kármelita atya: „Üres kézzel – Lisieux-i Teréz útja” c. könyvét. Kis Szent Teréznek e könyvből vett gondolatainak segítségével elmélkedjük, imádkozzuk át ebben a hónapban mindazt, amire Jézus hív minket!

Mindig tökéletlenek vagyunk Kis Szent Teréz így ír a tökéletesség kérdéséről: „Lelki életem kezdetén, tizenhárom-tizennégy éves koromban nemigen tudtam, mivel is gyarapodhatnék még később, mivel azt hittem, lehetetlen még jobban megértenem a tökéletességet. Nagyon hamar rájöttem azután, hogy minél inkább előrehaladunk ezen az úton, annál távolabb hisszük magunkat a céltól, éppen azért most már belenyugszom abba, hogy mindig tökéletlennek lássam magam, s ebben találom örömömet…”

A szeretet táguló horizontja Conrad atya pedig Teréz leírása alapján Istent a táguló világegyetemhez hasonlítja. Ahogyan az ember szeretete növekszik, egyre mélyebben hatol Istenbe, Isten világegyeteme pedig egyre tágabbnak és tágabbnak tűnik előtte.

Tökéletességre törekvés a szeretetben Nem hiszem, hogy egyedül lennék azzal a dilemmámmal, hogy Jézus nem kér-e lehetetlent azzal, hogy legyünk olyan tökéletesek, mint Mennyei Atyánk. Ennek megválaszolásához először is fontos helyesen értelmeznünk Jézus kérését! Az itt szereplő görög szó, a teleiosz jelentése: célba ért, befejezett, teljes. Ezt fordították magyar nyelvre a „tökéletes” szóval. De mi is Isten szempontjából az, amit célba ért, ami teljes? Mivel Isten nem más, mint Szeretet, a válasz ebből fakadóan: az a tökéletesség, amikor már úgy tudjuk szeretni embertársainkat, ahogyan Isten szeret bennünket. Irgalommal, együttérzéssel, türelemmel, elfogadással, ítélkezés és megítélés nélkül… – még az ellenségeiket is szeretve, értük is szívből imádkozva!  „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!” (vö. Mk 12,33).

Beszélgetés Krisztussal: Köszönöm, Jézusom, hogy kegyelmeiddel segítesz hétköznapjaim és az Evangélium értékrendjének összehangolásában. Segíts kérlek, hogy szelídséggel és alázattal hívjalak segítőtársamul hiányosságaim felismerésében és Isten szeretetének minél tökéletesebb megvalósításában.

Elhatározás: A héten több időt fordítok annak átgondolására, hogy életem mely területein hív Isten arra, hogy irgalmasabban, együttérzőbben viselkedjek másokkal. Kérem ennek felismeréséhez a Szentlélek megvilágosító kegyelmét.