Vándor Evangélium – Decemberi 2. elmélkedés

Félelmeim másokkal és a világ dolgaival való kapcsolatomban

Szentírási idézet: 1Jn 4,18-21

Bevezető ima: Uram! Mennyire vágyom arra, hogy félelem nélkül éljek, tökéletes szeretetben! Te a tökéletes szeretetben nem a hibátlanságot várod el tőlem, hanem a mindennapi küzdelmet, hogy ne önmagamért, hanem másokért éljek. Segíts, kérlek, szüntelenül kegyelmeddel, hogy ezt pillanatról pillanatra meg akarjam és tudjam valósítani!

Elmélkedés: „Aki tehát fél, abban nem tökéletes a szeretet” Mindannyian szeretnénk biztonságot, és keressük a biztonságot adó dolgokat. Félünk, ha nincs biztonság. Fel kell azonban tenni magunknak ezt a kérdést: „Mi ad számomra biztonságot?”. Egy jó munkahely? Ha mások elfogadnak? A dolgok, amiket birtoklok? A barátaim? A képességeim vagy a tanulmányaim? A pénzem? Elismerések? Az egészségem? Az otthonom?

„Ahol a kincsed, ott a szíved is” Mindig aziránt fogunk érdeklődni és afelé vonzódni, akiben/amiben bízunk és ami biztonságot ad. Ha bizonyos dolgok vagy személyek jelentik számunkra a biztonságot, a biztonság- és félelemérzetünk bizony állandóan ki lesz téve a változásoknak, az élet változandóságainak. Amikor a számunkra biztonságot jelentő dolgok vagy személyek veszélybe sodródnak, elkezdünk félni, mikor pedig ténylegesen elveszítünk valamit vagy valakit vagy úgy érezzük, hogy mindent elvesztettünk, akkor egy szegény, szerencsétlen és meggyötört ember szerepében találjuk magunkat, aki végre akár képes lesz felfelé tekintgetni, Jézustól kérni segítséget.

Előfordulhat, hogy valakinek több milliárdos vagyona van, de ha a befektetett részvényei ingadozni látszanak, ugyanúgy megretten, őszül és rosszul lesz, mint egy alkalmazott kevés keresettel, amikor úgy tűnik, hogy el fogja veszíteni az állását. Ha leginkább körülményektől, helyzetektől, dolgoktól vagy emberektől függök, ne csodálkozzak, ha állandó félelemben élek! Hiszen ezek mind ki vannak téve a változásnak:  ezen dolgok kimenetele nagyon bizonytalan és kétes, még ha olykor akár biztosnak látszik is.

Az egyetlen biztos pont: Isten szeretete Aki megismeri és szereti Istent és megtanul benne bízni, ráhagyatkozni, annak a lelki békéje és boldogsága nem másoktól és dolgoktól fog függeni, nem is a sikerektől vagy sikertelenségektől, nem is a pénztől. Ezek mind változók, Isten pedig állandó. Isten Örök! Isten szeret és szeretni is fog minket. Ez nem változik. A jövőben sem fog. Sohasem! Aki ezt hiszi és tudja, annak ez elég. Akinek sikerül eljutnia erre a meggyőződésre, az jó úton jár! Az ilyen embernek a státuszszimbólumok nem lesznek többé fontosak, lényegesek. És ekkor békesség lesz a szívében!

Beszélgetés Krisztussal: “Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki Istent szereti, szeresse testvérét is.”

Köszönöm, Jézus, hogy új napra ébredhettem! Köszönöm a lehetőséget, hogy ma újra próbálhatom szeretni a feleségemet, a gyermeke(i)met, a szüleimet, a munkatársaimat, a szomszédaimat… Add meg, kérlek, a felismerés bölcsességét, hogy e szeretet a valódi kincs, a valódi biztos kapaszkodó az életemben!

Elhatározás: Figyeljek ma különösen is a családtagjaimra, hallgassam meg legalább egyiküket! Ma telefonozás, hírek, TV és internetezés helyett beszélgetni fogok valamelyik szerettemmel a hitemről és az ő hitéről.