Vándor Evangélium – Decemberi 1. elmélkedés

„A szeretetben nincs félelem”

A hónap imaszándéka: A meg nem született magzatokért

Titok: „Akit te, Szent Szűz a világra szültél”

Félelmeim Istennel való kapcsolatomban

Szentírási idézet: Róm 8,31-39

Bevezető ima: Szentlélek Úristen! Kérlek, világosíts, vezess engem, és legfőképpen adj bátorságot újra meg újra felállni, és Mária segítségével visszatérni az imádság és ezáltal az életszentség útjára.

Elmélkedés: „Ha Isten velünk, ki ellenünk?” Mikor valaki fél, sőt akár pánikol, társra van szüksége, egy barátra, egy családra, közösségre… Istennel való közösségre! De hiszen Ő velünk van éjjel és nappal, minden időben! Biztos lehetek benne, hogy mindennek jó vége lesz a számomra, mert ha Isten mindenható és velem van, ki lehetne ellenem, vagy számít-e, ha ellenem van? Kell-e egyáltalán félni valamitől? Hiszen ezt mondja Szent Pál: a jóságos és szerető Atya, “aki saját Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért áldozatul adta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” Félek hát ettől a szerető Atyától? Ha igen, miért? Ha nem, adjak hálát most ezért pár gondolattal vagy szóval, mert valószínűleg jó úton járok!

A bűn, ami elszakít Istentől Érdemes félni azért egyetlenegy dologtól: a bűntől. Érdemesebb félni és küzdeni, mint halálunk után szembesülni és megijedni… Ugyanis a bűn elszakítja az embert Istentől, másoktól, sőt még önmagától is. Ha viszonylag gyorsan és ismételten feláll az ember a bűnből, nincs nagy baj. De ha bűnben marad és kitart benne évekig vagy akár évtizedekig, eldeformálódik a lelke és a lelkiismerete. Onnan pedig már nehéz kikecmeregni! Kétségbeesnünk azonban ekkor sem szabad:  mert Isten kegyelme és ereje hatalmas, és mindig elénk jön. Ő a maga részéről mindig hűséges hozzám, kérdéses csupán az én hűségem lehet! Ezért érdemes és bölcs dolog gyakorta és őszintén meggyónni a bűneinket, illetve hogy ez megfelelően történjen, ajánlatos esténként egy pár perces lelkiismeretvizsgálattal zárni a napjainkat, átgondolva, akár felírva bűneinket címszavakkal egy kis füzetbe. Így, amikor gyónásra kerül a sor, már könnyebben fogjuk tudni összeszedni a gondolatainkat, és könnyebben fogunk sort keríteni a gyónásra is!

Egy szerzetes barátom mesélte, hogy a Németországban töltött 8 éve alatt egy kezén meg tudta számolni, hogy hány gyónó volt nála. Ugye nem akarunk mi is ilyen irányt venni?

Ne félj hibázni! A Biblia rengetegszer bemutatja nekünk Isten gyöngéd szeretetét, megbocsátását az ember gyöngesége, tudatlansága iránt. Ne féljek ezért újból és újból próbálkozni, hogy egy kicsit jobban szeressek… Csak szeress és állj fel! Ne félj a lelkiismereted hangjától, ne félj hallgatni rá! Ne féljünk a gyónástól! Ne féljünk Istentől! Ne féljünk a papoktól és bevallani általuk Istennek a bűneinket! Ne féljünk az ezzel járó információ-átadástól! Ne féljünk szembenézni a hibáinkkal! Merjünk gyónni és visszajárni gyónni! Ne féljünk, hanem tartsuk a szemünk előtt az üdvösségünket! Ez az egyedül és leginkább fontos kérdés a földi életünkben. Hiszen erre teremttettünk: hogy a földi életünkben felkészüljünk a mennyei, örök boldogságra, ahol Isten lesz minden mindenben.

Beszélgetés Krisztussal: Senki és semmi „el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van”. Ez a mondat szinte mindent elmond Isten szeretetéről. Kérlek, Jézus, adj okosságot és bátorságot, hogy eszerint merjek és tudjak élni is! Add, hogy mindenben Rád tudjak hagyatkozni, bízni Benned és eszerint is cselekednem!

Elhatározás: Esténként gondoljam át a napomat! A bűneimet feljegyezhetem, így könnyebb lesz a szentgyónást rendszeresebben elvégeznem.