Rábízni magunkat Istenre

A hónap imaszándéka: A tisztítótűzben szenvedő lelkekért

Titok: „Aki a halálból feltámadt”

Ne féljünk egészen odaadni az életünket Istennek

Szentírási idézet: Lk 22,14-20

Bevezető ima: Jöjj, Szentlélek Úristen, és add világosságodat, hogy szívemben még mélyebben fel tudjam ismerni a mai ima alatt, Isten milyen hatalmas örömöt tartogat számunkra, ha tudatosan Vele együtt, az Ő társaságában éljük földi életünk minden pillanatát.

Elmélkedés: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak” Az utolsó vacsorán, az Eucharisztia alapításával Jézus kifejezi vágyát, hogy Ő mindig, életünk minden pillanatában velünk akar lenni. Nagypénteken pedig a Golgotán valóságosan is megteszi mindazt, amit előző este ígért: felajánlja testét és értünk ontja a vérét, és ezzel megpecsételi és megköti velünk az új szövetséget.

Isten a történelem folyamán többször kötött és újított szövetséget a népével. De ez az új szövetség sokkal több, mint a korábbiak: egy elmélyült kapcsolatot jelent Istennel. Jézus irántunk való szeretetből odaadja az életét értünk, hogy nekünk is életünk lehessen Benne. Egy olyan szövetség ez, ahol az Isten bennünk akar élni.  Az első Pünkösd óta a Szentlélek bennünk él, és ez a bennünk élő Szentlélek hozzáköt minket a Szentháromsághoz.  Ennek a tudatában és örömében élhetünk most már mindannyian, akik megnyitjuk szívünket a Szentlélek befogadására! Jézus az új szövetség megkötésével azt ígéri nekünk: „Hűséges leszek hozzád, ott leszek veled életed minden napján. Számíthatsz rám! Sőt, nem csak ezt ígérem, hanem azt is, hogy képessé teszlek téged arra, hogy hűséges legyél hozzám.”

Isten azt szeretné, hogy velünk éljen. Szeretne jelen lenni az életemben. Az örömökben és a bánatokban, a mindennapokban. Nem csak a templomban, hanem az otthonomban és minden helyen, ahol megfordulok, szeretne bevonódni az életembe. Isten állandóan az én társaságomat keresi. Ehhez a valósághoz, hogy számíthatok Istenre, hozzá kell igazítani a gondolataimat, az érzéseimet, a terveimet, a vágyaimat. Mert Ő ebben az új szövetségben megígérte, hogy velem lesz! Engedjük át magunkat ennek a vigasztaló gondolatnak, hogy az Isten velünk van! És gondoljunk bele egyre többször abba, hogy bármit teszek, bárhol vagyok, Isten ott akar lenni abban, amit csinálok! Mert Ő velem akar lenni, és bennem akar élni.

Jézus vár az én igenemre Ahogy minden szövetségkötésre jellemző (gondoljatok akár a házasság szövetségére), ez sosem csak az egyik félen múlik. Ez az új szövetség sem pusztán az Istenen múlik. Isten kimondja az Ő igenjét ránk, de azt is várja, hogy mi is mondjuk ki a mi igenünket. AKARJUK azt, hogy vele ilyen szoros közösségben éljünk! Isten nem kényszerít minket arra, hogy vele legyünk az örökkévalóságban. Ő meghív minket erre, és nekünk igent lehet erre mondani. És ezt az igent nem csak egyszer kell kimondani! Ha igent akarunk mondani Istennek, ezt minden egyes pillanatban meg kell tennünk! Igent mondani az adott helyzetekben a szeretetre, és nemet a testem önző vágyaira. Nagy segítséget ad ebben a küzdelemben az Isten jelenlétének ápolása. Feltámadásról nevezett Lőrinc testvér fogalmazza meg, hogy „A lelki életben a legszentebb és legszükségesebb gyakorlat az Isten jelenléte. Ami abban áll, hogy jól érezzük magunkat Vele, és hozzászokunk az isteni társaságához.” Ha erre vágyunk, fohászkodjunk így rendszeresen: „Igen, Istenem, én átadom magamat neked, ahogy Te átadtad magad nekem.” Ezt gyakorolva elkezdem egyre inkább megtapasztalni ennek a szövetségnek az áldását és örömét az életemben!

Bár vágyunk az örömre és Isten áldásaira, általában mégis félünk megtenni azt a lépést, hogy lemondjunk mindarról, ami nem a szeretetet szolgálja az életünkben (pl. értéktelen időtöltéseink, önmagunk elképzeléseihez, testünk vágyaihoz való ragaszkodások, kényelemszeretetünk…), és félünk attól, hogy túl fárasztó dolog mindig jót tenni. Félünk elveszíteni a biztos rosszat egy bizonytalan jóért cserébe. Ez felborítja a biztonságérzetünket. De ne féljünk, mert ahogy XVI. Benedek pápa mondja: „Jézus nem vesz el tőlünk semmit, ami igazán fontos, hanem mindent megad” (amire VALÓBAN szükségünk van). Merjünk tehát megnyílni arra a csodálatos életre, amit az Isten jelenlétében élt élet tartogat számunkra! Mert Isten ott akar lenni velünk, és ott is lesz velünk mindig, minden élethelyzetben, ha mi beengedjük Őt!

Beszélgetés Krisztussal: Uram, hiszek a Te irántam való végtelen szeretetedben! Hiszem, hogy ha van bátorságom odaadni Neked az életemet, akkor Te gondoskodsz számomra mindenről, ami az üdvösségemhez, a Veled való örök együttléthez szükséges!

Elhatározás: Mától kezdve mindennap imádkozom azért, hogy Jézus növelje hitemet abban, hogy Ő minden pillanatban örül az én társaságomnak, és én is felszabadultan örülhetek az Ő isteni társaságának. Így egész életem sokkal örömtelibbé, sugárzóvá válik. Ígérem, hogy tudatosan ellene mondok a gonosz minden támadásának, amikor azt akarja elhitetni velem, hogy nem vagyok méltó Isten szeretetére.