Az év 283. napján az ECyD-esekkel kirándulni indultunk a budaörsi sziklákhoz. Ki vagyok én? játékkal indultunk neki a hegytetőnek. A kereszthez felérve a szellemi torna után jöhetett a vidék felfedezése. Csaba atya kezdetben aggódva figyelte és imában kísérte a sziklamászó srácokat, majd felbátorodva követte őket. Írhatnám azt is, hogy addig a lányokkal egyhelyben ücsörögtünk a napon, de jobban hangzik az, hogy D-vitamint vadásztunk a felhőtlen égbolt alatt. Hogy ne csak a fejünkből nézzünk ki, gondoltuk izomszöveteink közötti vérkeringést is felturbózzuk, így kendőt és egymást kergetve töltöttük el a következő órát (röviden: csak játszottunk). Mivel a csapat nagyrészét is fiúk tették ki, a labda is előkerült a csomagból. Amikor a lelkesedés elhagyta a tetőfokát, a hátsó felünkkel megtámasztottuk öreg bolygónkat, és hátizsákunk ehető tartalmával tömtük meg bendőnket. Hazafelé menet énekes Áronunk gondoskodott a derűs hangulatról.

Veress Marica 11.B (ECyD vezető)

Fotógaléria: