Nem érdemtelenül kapták meg az év emberei díjat Kárpátalján nemrég Bíró Árpád és felesége, Marika néni, a ráti gyermekotthon vezetői. Áldozatos munkával, azonban pénz nélkül, állandóan támogatókat keresve az évek során olyan körülményeket teremtettek az ideküldött gyerekek számára, mely nem csak Ukrajnában, de az egész térségünkben párját ritkítja.

Az ő hívásukra indult el a Regnum Christi 12 fős misszióscsapata Vince szervezésével, Michael atya és Bálint atya vezérletével Rátra, hogy munkával és lelkigyakorlattal segíthessen az ottaniaknak. A csapat (név szerint: Mariann, Laci, Berci, Szaki, Marci, Zsuzsa, Péter, Domi, még egy Marci, és a fent említettek) a kezdetektől fogva érezhette a Jóisten támogatását, hiszen a határon meglepően hamar, és nagyobb gond nélkül jutottunk át. Megérkezésünkkor azt a feladatot kaptuk, hogy építsünk röplabdapályát a gyermekeknek. Ez talán így leírva könnyebbnek hangzik, mint amilyen valójában volt, de Isten és a helyiek támogatása mellett (az időjárás nem is lehetett volna kedvezőbb, a vendéglátóink minden földi jóval elláttak minket, a gyerekek pedig néha be is segítettek) ottlétünk utolsó napján ünnepélyes keretek közt átadhattuk a pályát.

A fizikai munkánál azonban talán sokkal fontosabb volt az öröm, amit a gyermekeknek szereztünk. Hiába a jó körülmények, a gyermekekben csillapíthatatlan szeretethiány lakozott, melyet mi, a velük töltött idő alatt igyekeztünk csökkenteni. A lelkileg sérült gyermekekkel való törődés sok energiát elvett, de a fáradozásainkért cserébe mi is nagy ajándékot kaptunk: érezhettük a felénk irányuló szeretetet, és láthattuk az arcokra kiülő örömöt (majd a könnyeket eltávozáskor). Mindemellett lelkiekben is erősödhettünk: a napi misén meghallgathattuk Michael atya tanulságos prédikációit, egymás színvonalas tanulságtételeit, virraszthattunk imádsággal az Oltáriszentség mellett és a missziózás együtt imádkozhattunk a falubeliekkel.

Összességében mindannyiunk számára maradandó élmény volt, ahol egy, az Isten által tökéletesen összeállított csapat tagjaként vehettünk részt, és sokkal jobban éreztük magunkat, mintha a Balatonon süttettük volna a hasunkat.

Kárpátalja, 2014. július 21-27.

Pulay Vince