Kaposváron segítettek a rászoruló családokon a Fiatal Missziósok

Fiatal Missziósaink téli missziós útja Kaposvárra vezetett, ahol John Simoneau atya kérte segítségüket a rossz életkörülmények között élő családok segítésében. A misszió első lépéseként a fiatalok adománygyűjtési akciót hirdettek a budapesti Szent II. János Pál iskolaközpontban. Személyesen körbejárták az osztályokat, és facebook bejegyzésben szólították meg a szülőket, melyben bemutatták missziójuk célját és téli ruha valamint tartós élelmiszer adományokat kértek. Hála a nyitott szívű családoknak, az adományok bőségesen érkeztek, minden várakozást felülmúlva. Komoly feladat volt az összegyűlt tetemes adomány rendszerezése. Ezt követően már péntek délután útnak indultak Kaposvárra.
A szombati napon kisebb, szépen csomagolt ajándékokkal a kezükben – mellyel segítő szándékukat kívánták jelezni – 3-4 fős csapatokban járták körbe a „Dűlőt”, ahol a rászoruló családok élnek rendkívül szegény körülmények között. Imádkoztak és beszélgettek velük, s közben felmérték, melyik családnak milyen tárgyi segítségre lenne a leginkább szüksége. Este a készített jegyzetek alapján osztották szét nagyobb csomagokba a Budapestről érkezett adományokat.
Vasárnap a csapatok visszatértek a családokhoz, akik nagy hálával fogadták a ruha és élelmiszer adományokat. Ugyanezen a napon maradt még idejük idősek és otthonban gondozott fiatalok meglátogatására is. A fiatal gondozottak számára két helyszínen is szerveztek közös beszélgetést és játékot. Nagyszakácsiban 20-30 fiatal fogadta őket, akik nagyon nyitottak voltak, és hálásak a figyelmes törődésért, a jó hangulatú közös játékért. Böhönyén 10 óvodás és kisiskolás gyermek várta érkezésüket nagy izgalommal. A közös játszás remekül sikerült, a gyerekek és a missziósok nagy örömére.
A kaposvári misszióban résztvevő fiatalok e hétvégén ismét megtapasztalták, hogy „jobb adni, mint kapni”. Sok megható pillanatban volt részük, és ők maguk is növekedtek a szükséget szenvedők iránti együttérzésben és segítő szándékban. Néhány személyes élmény a hétvégéről:
„Másnap, amikor elindultunk kiosztani a csomagokat, minden családnál ugyanaz fogadott: végtelen hálát sugároztak felénk mindenhol. Látszott, nem igazán számítottak arra, hogy valós segítséget is tudunk nyújtani az üres beszéden túl.”
„Egészen elképesztő körülményekkel és sorsokkal találkoztam. Egyik ilyen, ahol 2x 12 négyzetméteren a két nagyszülő, akik súlyos, egyikük halálos beteg, nevelik 2 unokájukat, akik rendesen járnak iskolába. Teljes bevételük havi 58.000HUF. Fürdőszoba nincs, és egyéb borzalmak. Elképesztő, megdöbbentő és felháborító!”
„Csodás élményem volt. Azt gondolom, hogy minden katolikus, egyházi iskolában, majd valamilyen módon az állami iskolákban is meg kell honosítani ezt a munkát.”
„Az egyik leggyönyörűbb anya-lánya kapcsolatba pillanthattam bele a kaposvári hétvége során. Egy idős asszonyhoz mentem beszélgetni, aki egyedül neveli sérült lányát, és aki egész életét az ő segítésére és nevelésére áldozta fel. Ahogyan a jólelkű édesanya hatalmas nyugodtsággal és empátiával foglalkozott felnőtt lányával – aki nem tud beszélni és mára már alig tudja mozgatni a végtagjait – egyben nyomasztó és felemelő érzés volt. Minden napjuk teljesen ugyanúgy néz ki. Mindezek ellenére egy felfoghatatlanul erős kötelék és bizalom van köztük, amivel napjaikat viruló boldogsággal élik meg, és amiből én ottlétem során rengeteget tanultam. Hálásnak lenni, értékelni azt, amink van és odafigyelni másokra nagyon fontos. A beszélgetés során egyre csak azt éreztem, mintha Isten jelenléte ott lenne a szobában.”
„Az esti élménymegosztásnál világossá vált, hogy mindenkinek, aki részt vett a gyermekekkel való foglalkozásban, kiemelkedően maradandó élmény volt. A megható pillanatok és a végtelen hála, ami a gyermekekből áradt, örökre velünk maradnak!”

GALÉRIA