Szabó-Molnár Bálint LC atya

Krisztus Légiója Kongregáció magyarországi közösségének elöljárója

Bakonyszentlászlóról származom. Egyszerű, hívő családba születtem: édesapám ugyan evangélikus, de a família tagjaival együtt járt a katolikus szentmisére. Otthon a hit mellett a munka megbecsülését is megtapasztalhattam. A falusi általános iskola után Kecskeméten végeztem el a Piarista Gimnáziumot (1994-1998), de soha nem fordult meg a fejemben a papi hivatás gondolata – mindaddig, amíg meg nem ismerkedtem a Krisztus Légiója Kongregációval. 2004-ben a nyári hivatástisztázó program után beléptem a Rend németországi noviciátusába, hogy megtanuljam a szerzetesi élet csínját-bínját. 2007-ben érkeztem meg Rómába, a Rend felsőoktatási központjába. Így nem tudtam már tovább számolni, hogy hányszor jutottam el az Örök Városba, hiszen éppen itt „vertem sátrat” egészen 2014. júniusáig – két évnyi Lombardiában (Olaszország) ifjúság- és hivatáspasztorációval töltött apostoli gyakorlat kivételével. Nagy örömömre azóta (újra) Budapesten élek, és immár felszentelt papként a Szt. II.János Pál Iskolaközpontban dolgozom.

Michael Duffy LC atya

A Szent II. János Pál Iskolaközpont lelkésze, hittan tanár

1957. november 30-án születtem (azért írom ilyen pontosan, hogy tudjatok tortát küldeni a születésnapomra), vagyis 1957-ben, Írországban, Drogheda faluban. Olyan rég volt már, hogy majdnem elfelejtettem az évet.
36 évvel ezelőtt léptem be a Krisztus Légiójába. 21 éve volt a papszentelésem Rómában, hatvan légiós testvéremével együtt. Nagy felelősség az, hogy II. János Pál szentelt fel minket. Nem vagyok méltó arra, hogy pap lettem, sem arra, hogy Szent II. János Pál volt Istennek az eszköze.
Először 1996-ban jöttem ide, Magyarországra. Olyan jól érzem magam itt közöttetek, mint a hal a vízben. Igazából nem tudom megmondani, hogy pontosan miért. Fontosak vagytok nekem. Sokszor azt gondolom, hogy Magyarország számomra olyan, mint egy kábítószer és egyre inkább ott van a véremben, és nem tudok élni nélküle. Ez egy jó nép!
Káplánként tevékenykedem a Szent II. János Pál Iskolaközpontban, és káplán vagyok az Idősek Otthonában is, Kamaraerdőn. Ha nem vigyázok magamra, itt fogok maradni 🙂
Kérem szépen, hogy aki olvassa ezt, imádkozzon értem! Én is fogok érte!

Szász Csaba LC atya

A Szent II. János Pál Iskolaközpont lelkésze, hittan tanár

„Gyermekeim, ne szeressünk szóval és nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.” (1Jn 3,18) – Ez  egy olyan idézet, amelyet még 11 éves koromban húztam ki egy bibliai idézetekkel teli kosárból. Ez életem legelső lelkigyakorlatán történt, de ez az idézet azóta is hatással van rám. Mondhatom, hogy ez lett az életem mottója: Isten az ő képviselői (pap, lelkivezető, stb.) által gyermekének hív és mint szerető apa tanít, hogy hitemet tettekben éljem meg az igazság fényében. Nem elég szépen beszélni, vagy jókat ígérni, cselekedni kell. Ezek a cselekedetek azonban nem az én óhajaimhoz kell igazodjanak, sem pedig a társadalom tanácsaihoz, vagy követelményeihez, hanem az egyetlen egy igazsághoz, amelynek végső forrása maga az Igazság. Mit érne, ha én valakinek azt mondanám, hogy adja el a házát és az abból nyert pénzt adja oda a szegényeknek, ha Isten nem ezt várja el tőle? Vagy én, mint szerzetes, megvalósíthatnám-e magam az engedelmességen kívül? Isten erre hívott, még születésem előtt megálmodta életem, s ezért csak akkor lehetek igazán boldog, ha azt a valóságot szabadon is vállalom. Éppen ezért életem fő célja, hogy Istent atyámként szeressem, ismerjem meg az Ő akaratát, azt meg is valósítsam az én életemben, és másokat is erre tanítsak.

Justin Pridge

 

Az Egyesült Államok nyugati partjáról, Washington államból származom. Szüleim öt gyermeke közül én vagyok a legidősebb. Három húggal és egy öccsel otthon nem volt soha egyetlen unalmas pillanatom sem. Gyerekként a baseball-t, a kosárlabdát és a focit szerettem, de sokat trambulinoztam a kertünkben és sokat videójátékoztam. Édesanyám régóta Regnum Christi tag volt, így én is egyike lettem az akkor induló Regnum Christi iskola első diákjainak. Amikor eljött az idő, hogy középiskolát válasszak, nem igazán találtunk jó katolikus iskolát a környéken. Ez idő tájt jött látogatóba hozzánk egy ismerős légiós atya, aki a New Hampshire-ben működő Apostoli Iskoláról mesélt, ami egy középiskola-szeminárium olyan srácoknak, akik nyitottak a papság felé. Korábban soha nem gondoltam arra, hogy pap legyek, de ők annyi féle sportfoglalkozáson vehettek részt, és még házi feladatokat sem kaptak, mert hogy bentlakásosak voltak, így beneveztem az egyhónapos nyári programjukba. Ottlétem alatt fedeztem fel elhívásomat a papi szolgálatra, és mindössze 13 évesen csatlakoztam a kisszeminaristákhoz. A papságra való felkészülésem során megfordultam Németországban (itt találkoztam először Bálint atyával!), Spanyolországban és Olaszországban. Teológiai tanulmányaimat végül Rómában fejeztem be tavaly, és ha Isten is úgy akarja, ott is fognak pappá szentelni idén május 4-én. Szentelésem után visszatérek majd Magyarországra, hogy immár felszentelt papként szolgáljam az Egyházat a Szent II. János Pál Iskolaközpontban és a Regnum Christi Mozgalomban.