2022. április 18. – Húsvéthétfő

Evangélium: Mt 28,8-15

Gyorsan otthagyták a sírt, és félelmükben meg nagy örömükben is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte őket: „Üdv nektek!” Odafutottak, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Jézus így szólt: „Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak.” Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket. Ezek a vénekkel egyetemben tanácsot tartottak. Azt határozták, hogy adnak egy csomó pénzt a katonáknak, és meghagyták nekik: „Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai és ellopták. Ha tudomást szerez róla a helytartó, majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket.” Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig elterjedt a zsidók közt.

Bevezető ima: Jézusom, Megváltóm! Milyen csodálatos, hogy megdicsőült testedben megmutattad magadat tanítványaidnak. És mennyivel csodálatosabb, hogy Mennybemeneteledet követően jelen vagy minden ember számára! Add meg kegyelmedet, hogy hitemmel megtaláljalak Téged az életemben! Növeld bennem a hitet, hogy Te mindig mellettem állsz életem minden megoldandó feladatában és nehézségében!

Kérés: Uram, segíts, hogy minél gyakrabban félre tudjam tenni a saját elképzeléseimet, és ezt kérdezzem Tőled: „Jézusom, mit szeretnél, hogy mit tegyek érted?”

Elmélkedés:
1. „Egyszerre csak Jézus jött velük szemben.” A mai evangéliumi történet fontos üzenetet hordoz arról, ki tapasztalhatja meg a Feltámadottal való természetfeletti találkozást. Az üres sírtól szomorúan távozó asszonyoknak megjelenik Jézus dicsőséges testben, és gyöngéd szeretettel köszönti őket: „Üdv nektek!” A katonák azonban mit sem sejtenek Krisztus feltámadásáról, pedig egész idő alatt ott állnak őrségben a sír bejárata előtt. Tőlük néhány méterre zajlik le emberi történelmünk világrengető eseménye, ők azonban semmi nem érzékelnek belőle.

2. „Üdv nektek!” Ha Isten nem személyválogató, akkor mégis, mivel magyarázható ez a különbség? Azzal, hogy az Atya végtelen tapintatában egészen tiszteletben tartja szabad akaratunkat, és az ebből fakadó döntéseinket. A sírhoz igyekvő asszonyok szíve tele volt Krisztus iránti szeretettel, és egészen őszintén vágytak Isten igazságainak megismerésére és befogadására. Olyannyira, hogy erről fáradhatatlan szolgáló szeretetükkel is tanúságot tettek. Jézus a felé nyitott lelkeknek tudja megmutatni Önmagát: akikben él a vágy Isten megismerésére és szolgálatára.

3. „Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik.” Az asszonyokkal ellentétben a katonák csöppet sem voltak kíváncsiak Jézusra. Ők csak a parancsba kapott kötelességüket teljesítették, szívüket teljesen bezárták Isten előtt. Nem tettek fel még csak kérdéseket sem, nem keresték az igazságot Jézussal kapcsolatban, hanem el voltak foglalva evilági életükkel. Saját vágyaikkal és terveikkel – anélkül, hogy egyszer is felmerült volna bennük: „Talán nem nekem, hanem a keresztrefeszítettnek van igaza.” Én milyen gyakran vetem fel magamnak ezt a kérdést? Talán úgy akarom szolgálni Jézust, hogy eközben a saját elképzeléseimhez és terveimhez ragaszkodom? Felmerül-e bennem, hogy Isten igazsága különbözhet a saját vélt „igazságomtól”? Annyira fogom megtapasztalni Jézus jelenlétét az életemben, amennyire Őmiatta el tudom engedni énközpontú életemet.

Beszélgetés Krisztussal: „Dicsőítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. Mindig szemem előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak. Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni. Nem adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt.” (Zsolt 16,7-10)

Elhatározás: Megvizsgálom a szívemet: vajon elég nyitott-e arra, hogy meghallja Jézus szelíd hangját a mindennapi elfoglaltságok között?

Ferenc pápa imaszándéka  2022. április hónapra:

Az egészségügyi dolgozókért
Imádkozzunk, hogy – különösen a legszegényebb országokban – a beteg és idős emberek gondozását végző egészségügyi dolgozók munkáját támogassák a kormányok és a helyi közösségek.

„Az ajándék ingyenes. Ajándékba kapjuk… Az az értelme, hogy használjuk és értékeljük azt, amit kaptunk, és különösen is, hogy megosszuk másokkal. A legnagyobb ajándék, amelyet valaha is kaptunk, az életünk. Isten bízta ránk az életet – először a saját életünket, azután saját isteni életét is! Összehasonlítva bármilyen nagy ajándékkal, mennyit érnek ezek az Élethez képest – mi lehet nagyobb ajándék ennél?”

2015-ben olvastam, fordítottam magyarra ezeket a sorokat a Napi Elmélkedéssel kapcsolatban. Megérintettek, és azóta is sokat gondolkodtam azon, hogy mekkora ajándék számomra ez a szolgálat. A történet azonban sokkal korábban kezdődött. Ebben a hónapban, június 10-én volt 15 éve, hogy útnak indult a Napi Elmélkedés, a Regnum Christi szolgálata itt Magyarországon is. A Mozgalmak Világtalálkozóján 2006-ban jártunk Rómában, ahol találkoztunk mi, Regnum Christi tagok is. A világ minden részéből jöttünk, és elhoztuk egymás számára ajándékba mindazt, amink van. Így találkoztunk a Napi Elmélkedés angol és német nyelvű változatával.

A hazaérkezésünk napján elkészült az első magyar nyelvű fordítás, és egy maroknyi csapatnak el is küldtük e-mailen. A fogadtatás nem hagyott kérdést maga után – belevágtunk. Azóta eltelt közel 5.600 nap.  A maroknyi kis elmélkedő csapatból mára több ezer ember olvassa e-mailben vagy APP-on keresztül a NAPI ELMÉLKEDÉST.  A kezdetekben majdnem egy évig naponta egyedül fordítottam a szövegeket. Aztán sok éven keresztül egy egész csapat – papok, megszenteltek, Regnum Christi tagok és barátok – vállalta heti beosztásban a fordítást. Időközben a technikai hátteret is igyekeztünk folyamatosan fejleszteni, és a lelki tartalmakat is formáltuk – ma már az összes magyar szentnek, akiknek az ünnepén saját evangéliummal emlékezünk meg, magyar elmélkedő tollából olvashatjuk az imádságos gondolatokat is. És ezen kívül is van sok olyan elmélkedés, amelyet mi, a magyar Regnum Christi közösség tagjai írtunk meg.

Hálával tartozom mindazért a sok jóért és kegyelmi ajándékért, amelyet magam is kaptam ezalatt a 15 év alatt. Mert a NAPI ELMÉLKEDÉS is egy konkrét eszköz arra, hogy jobban megismerjük a mi Urunkat, Jézus Krisztust, és róla elmélkedjünk. Nem az a célunk, hogy bármelyik szerző szép szavait és gondolatait csodáljuk, hanem az, hogy a napi elmélkedések által időt töltsünk és személyesen találkozzunk Krisztussal!

Én találkoztam Vele sokszor. Segített átélni az ünnepeket, a szép és a borús napokat is. Voltak olyan évek, amikor ez a szolgálat volt az egyetlen erős kötelék, amin keresztül naponta érezhettem Isten örökké megújuló gondviselő szeretetét.

A 15 év elteltével továbbadtam a szolgálatot kolléganőmnek, Szőnyi Eszternek, de továbbra is maradok a NAPI ELMÉLKEDÉS csapatának tagja. Kérem, továbbra is segítse munkánkat! Első sorban azzal, hogy ajánlja a NAPI ELMÉLKEDÉST ismerőseinek, elviszi jó hírét szolgálatunknak. Jelentkezés a www.napielmelkedes.hu oldalon keresztül!

Köszönettel:

Kollár Ágnes
A Napi Elmélkedés volt felelőse

U.i. Ha szeretné anyagilag is támogatni e szolgálatunkat, a Missio Christi Alapítvány bankszámlájára való utalással teheti meg: 11600006-00000000-44151470. Hálásan köszönjük adományát!

Olvasóink írták:

„A lelki épüléshez igen jó mankó, és az önvizsgálathoz is nagy segítség!”

„Azóta minden napom azzal kezdődik, hogy elolvasom az elmélkedést, amit sokszor napi útravalóként, feladatnak élek meg. Irányít, tanít, közelebb visz, hív, olyan módon, ahogy még soha senki sehova nem hívott.”

Reméljük, az applikáción keresztül így még többekhez eljutnak majd Napi elmélkedéseink értékes, segítő gondolatai!

Természetesen a Napi elmélkedések e-mailben történő kiküldése sem szűnik meg: feliratkozóink továbbra is számíthatnak rá! Aki újonnan szeretne feliratkozni a Napi elmélkedésre, hogy azokat naponta, elektronikus postafiókjába kapja, az ugyanúgy, mint eddig, a www.napielmelkedes.hu oldalon iratkozhat fel rá.

Örömmel vesszük, ha másoknak is ajánlják a fenti módokon, ingyenesen elérhető, Isten-kapcsolatunkban segítséget adó elmélkedéseket!

Áldott Pünkösdöt kívánunk!

Jn 11,45-56
Lázár feltámasztása után a  Mártához és Máriához  jött zsidók közül  sokan hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban  elmentek a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és  a farizeusok összehívták a főtanácsot, és  így tanakodtak: „Mit tegyünk?  Ez az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek majd benne.  Aztán  jönnek a  rómaiak,  és elpusztítják  szentélyünket  és
népünket.” Közülük az egyik,  Kaifás, aki abban az  évben főpap volt,  ezt mondta nekik: „Ti nem  tudtok semmit. Gondoljátok csak  meg: jobb, ha  egy ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!” Ezt  pedig nem  magától  mondta,  hanem  mint  annak  az  évnek  főpapja  prófétaként megjövendölte, hogy Jézus a népért hal  meg; sőt, nemcsak a népért,  hanem hogy egybegyűjtse Isten  szétszóródott gyermekeit. Attól  a naptól  kezdve
megegyeztek abban,  hogy megölik  őt. Ezért  Jézus nem  mutatkozott  többé nyilvánosan a  zsidók  előtt,  hanem  visszavonult  a  pusztaság  melletti vidékre, egy  Efraim nevű  helységbe, és  ott tartózkodott  tanítványaival együtt. Közeledett  a zsidók  húsvétja. A  vidékről már  az ünnepek  előtt sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla: „Mit gondoltok,  eljön-e az ünnepre?”  A  főpapok és  a  farizeusok  ugyanis ekkor  már  kiadták  a
rendeletet, hogy aki  tud valamit Jézus  tartózkodási helyéről,  jelentse, hogy elfoghassák őt.

Bevezető ima: Mennyei Atyám, hiszem hogy mindig megváltásunkat tartod szem előtt. Bár engednénk magunkban mindig cselekedni Téged.

Kérés: Segíts Uram, hogy képes legyek a Te akaratodat saját szándékom és terveim elé helyezni.

1. Az egyik oldal és a másik oldal. A mai evangéliumban a reakciókról olvashatunk, amelyeket Lázár feltámasztása váltott ki. A csoda néhány szemtanúja hisz Jézusban, de mások nem, sőt olajat öntve a tűzre, felkeresték Jézus ellenségeit, indokot szolgáltatva a halálra ítéléséhez. Itt látjuk, hogyan működik az ember szabadsága. Isten felülről jövő tettei arra sarkallnak minket bizonyos értelemben, hogy valamelyik oldalra álljunk. Melyik oldalra állok én, amikor Isten munkálkodását észlelem lelkiismeretem hangján keresztül, vagy mások életén keresztül? Megerősödöm Krisztusba vetett hitemben?

2. Háziasított Jahve. Miért ellenzik Jézus tanítását és tetteit a farizeusok? Néhány választ képzelhetünk csak el. Egyfelől felfoghatjuk az ember természetes reakciójaként irányítással szemben, legyenek akár lelki dolgok. A vallási vezetők Krisztus idejében, kétség kívül az ősapák által adott hit letéteményeseinek tartották magukat. De úgy tűnik a hit őrzése lassan irányítássá, hatalmi pozícióvá alakult. Kevésbé érdekeli őket Jézus legitimitása, üzenete és küldetése, inkább foglalkoztatja őket, miként tartsák fönn a vallási és politikai rendet. Isten tervébe azonban ez is benne foglaltatott. Visszautasításuk arra vezet, hogy Jézusnak meg kell halnia a nemzetért, és nem csak a nemzetért, hanem azért, hogy egybegyűjtse a Isten szétszéledt gyermekeit. Mennyire írom felül Isten működését az én életemben? Észre veszem, hogy működése előnyömre válhat lelkileg, ha hittel közelítem meg?

3. Hadd legyen. Csak elképzelni tudjuk Jézus gondolatait és érzelmeit, amikor látta, hogy a szenvedéséhez és halálához vezető események elindultak, amiről mindig is tudott. Ahelyett, hogy ellenkezett volna Atyja akaratával, Krisztus fegyelmezetten tűri, ahogyan a feszültség nő körülötte. Teljesen eltökélt Isten akaratának véghezvitelében. Megtanít minket arra a bölcsességre, hogy hagyjuk azokat a körülményeket, amelyek Isten akaratának a beteljesedéséhez vezetnek. Arra tanít, hogy teljes bizalommal és nyugalommal fogadjuk el az isteni szándékot, függetlenül attól, hogy az milyen nehéz a számunkra.

Beszélgetés Krisztussal:
Te tudod Uram, hogy mi a legjobb nekem,
Mert Atyám vagy,
Határtalanul jó,
Lehajolsz hozzám, elfogadod panaszkodásomat,
Buzgón adod nekem Fiad testét
Ami mindig velünk van az Oltáriszentségben.

Elhatározás: Ma hittel elfogadom, amit nem irányíthatok, vagy nem szabad irányítanom.

Jn 10, 31-42
Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre ő megkérdezte tőlük: „Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében. Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?” A zsidók ezt válaszolták: „Nem a jócselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus ezt felelte: „A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt – és az írás nem veszítheti érvényét –, hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: Káromkodol! – mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” Erre ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult.” És sokan hittek Jézusban. 

Bevezető ima: Uram, add, hogy higgyek benned és tetteidben – köztük a legnagyobb tettedben, feltámadásodban. Add, hogy olyan legyek, mint Te, hogy életem sugározzon a hit, a szeretet és a remény tettein keresztül! Add, hogy másokat hozzád vezessek!

Kérés: Uram, segíts hitemet cselekedetekre váltani!

1. A tettek tanúskodnak. A mai evangéliumban Jézus azt tanítja, hogy hitünk nem csak Isten ígéretein, hanem tettein is alapul. Felsorolja tetteit, amik alapot adnak Jézusban – Isten Fiában – való hitünknek. „…ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek”. A legnagyobb tette Jézusnak feltámadása a halálból, amire emlékezünk néhány nap múlva. A tetteknek mindig nagyobb a hatása, mint a szavaknak. A szavak talán meggyőzik az elmét, a tettek akaratunkat ösztönzik, döntéseinket befolyásolják. Jézus ma is Isten tetteit viszi véghez, különösen az Eucharisztiában és a bűnbánat szentségében, akár a többi szentségben. Valóban úgy látom Krisztus tetteit, ahogy vannak; igaz cselekedetként – melyeknek hatalmuk van a változtatásra?

2. A világnak szüksége van a szent életek tanúságtételére. Nem szabad alábecsülnünk tetteink hatását a mai társadalmunkban. Külső ingerek tengerében vergődünk, túltelítettek vagyunk információval. Szavak, képek és szlogenek elsikkadnak. Ebben a hangzavarban az életszentség tettei hangosabban beszélnek, mint ezelőtt bármikor. VI. Pál Pápa fejezte ki a legjobban: „A ma emberének inkább tanúságtételre van szüksége, mint tanítókra.” Tetteink igazolják azt, amiben hiszünk? Vagy szavak vagyunk csupán, tettek nélkül?

3. Világítsatok, hogy mások is eljussanak a hitre! Isten Igéjének speciális tulajdonsága, hogy megindítja az emberi szívet. Bíznunk kell a Szentírás erejében. Ha a szavak valóra válnak a követők életében, ereje megsokszorozódik. A hatalmas ellenállás, amivel Jézus találkozik, nem tart vissza másokat attól, hogy higgyenek benne. Az Egyház életében ez a misztérium újra és újra megismétlődik. Ahol a legjobban ellenállnak, ott vannak a legnagyobb megtérések is. „Ahol elhatalmasodik a bűn, ott túlárad a kegyelem” (Róm 5,20) mondja Szent Pál. Ez a bizonyított igazság, véd meg minket a csüggedéstől evangelizációs munkánk közepette.

Beszélgetés Krisztussal:
Hiszek benned Uram,
Amikor százszor és százszor kivetem a hálót,
És vizesen, üresen, és szakadtan húzom vissza.
Hiszem, hogy próbára teszed választottaidat,
Mert amikor a mag bekerül a földbe,
Akkor biztos, hogy Istenbe veti gyökerét.
Átadom magam neked,
Hogy a közeledben tarts,
Mint pecsétet a szíveden.

Elhatározás: Ma azon fogok igyekezni, hogy tetteim tanúságot tegyenek arról, amit hiszek.

Jn 8,51-59
Egy alkalommal Jézus így beszélt a zsidókhoz: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.” A zsidók azt felelték: „Most már tudjuk, hogy valóban ördögtől megszállott vagy. Ábrahám meghalt, és a próféták is meghaltak. Te meg azt mondod: „Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre”. Nagyobb vagy talán Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?”
Jézus így válaszolt: „Ha önmagamat dicsőíteném, az semmit nem érne. Az én Atyám az, aki megdicsőít engem. Ti Isteneteknek mondjátok őt, de nem ismeritek. Én ismerem őt, és ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló, hazug lennék. De én ismerem az Atyát, és megteszem, amit mond. Ősatyátok, Ábrahám ujjongott, hogy megláthatja eljövetelem napját. Látta, és örvendezett.” A zsidók erre felháborodtak: „Még ötvenesztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?” Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.” A zsidók erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azonban eltűnt előlük, és kiment a templomból.

Bevezető ima: Uram, szólj hozzám Igéid által. Add, hogy a Te szavad világosítsa meg elmémet, gyújtsa lángra szívemet és erősítse meg akaratomat! Add, hogy hűségesen megmaradjak az életszentség útján, amit az evangéliumban mutattál meg nekem!

Kérés: Uram, bár meghallanám hangod, és nem keményíteném meg szívemet szándékod előtt, amit ma kérsz tőlem.

1. Az igazi ellenség. Ma látjuk, amint Jézus élénk párbeszédet folytat a zsidókkal. Úgy látszik, ugyanazt a témát boncolgatják, a halált. Ennek a valóságnak két értelmezését hangoztatják. A zsidók materiális oldalról közelítik, míg Jézus lelki oldalról. Jézus a halál sokkal komolyabb következményeiről beszél. Krisztus figyelmeztet minket, a lelki halál terhéről, ami a súlyos bűnök következménye. Ezért imádkozza Egyháza a Mindenszentek Litániájában, hogy: „Az örök haláltól, ments meg Uram minket.”, a lélek halála ez, amiről Jézus itt említést tesz. A nagyböjt időszakában meg kell szabadulnunk az életünkben felmerülő gonoszság minden formájától, különösen az imádság gyakorlásával, bűnbánattal és önfeláldozással.

2. Csak a Lélek ad életet. A hallgatóság képtelen arra, hogy felfogja Jézus szavait, mert tisztán materiálisan gondolkodnak. Csak hívő lélekkel és a Szent Lélek segítségével értjük meg Isten dolgait. A mai világ materializmussal fertőzött. Úgy tűnhet, hogy az anyag és értékei megoldást nyújtanak mindenre. Észrevetted-e, hogy minél több dolog felett rendelkezünk, minél nagyobbak a technikai lehetőségeink, annál üresebbek vagyunk belül, és annál lélektelenebb lesz a nyugati kultúra? Tisztán materialista magyarázat, soha nem adhat választ az emberi személy mélyebb szükségeire. Ahogyan Krisztus mondja: „Csak a Lélek ad életet.” Küzdenünk kell tehát folyamatosan azért, hogy elsajátítsuk azt a természetfeletti látásmódot és életstílust, ami megóv minket attól, hogy vakok legyünk az anyag felett álló igazságra.

3. A kihívásra nyitottan. Krisztus felhívása – hogy a szívünkkel és a lelkünkkel tekintsünk a lélek magasságába – tüzes ellenállásba ütközik. Sőt meg akarják kövezni. Krisztus mindig többre hív. Szeretete megnyilvánulásaként teszi ezt. Miként válaszolok az Ő hívására a saját életemben?

Beszélgetés Krisztussal:
Beszéltél, Uram,
Az éjszaka sötétjében,
Szavaid belevésték akaratodat szívembe.
Mivel beszéltél,
Ismerem szándékodat:
Megtartani parancsaidat,
Remélni ígéreteidben,
Szeretni vezetésed és törvényeid által.

Elhatározás: Arra törekszem, hogy erősítem magamban azt a nézőpontot, amelyre Jézus tanít, s amely a lélek magasából tekint a világra, embertársaimra és önmagamra.

Jn 8,31-42
Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a fiú ott marad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem, amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.” Jézus azonban megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az Isten küldött engem.”

Bevezető ima: Mindenható Atyám, add meg nekünk közelséged kegyelmét az imában! Vezess minket a bűnbánat és a megtérés útján! Világosítsd meg elménket és töltsd el szívünket szereteteddel, hogy hűségesen szolgáljunk téged a mai napon!

Kérés: Uram, add kegyelmedet, hogy Igédben maradjak, és Igazságod szabaddá tegyen engem!

1. Élő hit. Nem lehet valóságos a hitünk, amíg nem érinti viselkedésünket, és mindenekfelett konkrét döntéseinket. Megmaradni Krisztus tanításában azt jelenti, hogy életünket az Ő életéhez és erényeihez igazítjuk. Ez különösen érvényes az adakozó szeretet erényére, ami a keresztény tanításnak és erkölcsnek a lényege. Megmaradni a tanításában azt jelenti, hogy Igéit tettekre váltjuk. Máshol azt mondja nekünk az írás, hogy nem azok jutnak a mennybe, akik azt mondják: „Uram, Uram…”, hanem azok, akik valóban Isten akarata szerint élnek. Megmaradni tanításában, az életszentségre vezető út – ez a forrása a mindennapi kitartásunknak a hitben. Krisztus Igéit cselekedetekre váltani azt jelenti, hogy mindig újra és újra felkelünk, ha elbuktunk, leporoljuk magunkról a port és újra kezdünk. Mennyire vagyok képes megmaradni Krisztus tanításában? Észreveheti-e rajtam a külső szemlélő, hogy Krisztus követője vagyok?

2. Krisztus igazi tanítványi az igazságban élnek. Krisztus alkalmazza az igaz és hamis tanítvány fogalmát. Csak egy módon lehet különbséget tenni a kettő között: aki nem csak ideálként ismeri el a tanítását, hanem élete szabályaként. Manapság még a keresztény közösségekben is előfordul, hogy a kereszténységet egyfajta „terápiaként” alkalmazzák – ez a kereszténységnek olyan fajtája, ahol úgy hihetünk Krisztusban, hogy egy-két dolgot elfogadva, tanításával ellentétes magatartást tanúsítunk; vagy a könnyebb utat választva bizonyos kérdésekben, szembe fordulunk az Egyház tanítóhivatalával. A hit és a tetteink elválasztásának kísértése soha nem áll távol tőlünk. Mennyire befolyásolják az én felfogásomat ezek a téves elképzelések? Mit jelent számomra, hogy Krisztusnak az Egyház fejének vagyok a követője?

3. Hiteles szabadság. A szabadság, amelyet Krisztus megígért azoknak akik megmaradnak tanításában; sokkal mélyebb, mint a világ szabadsága. Krisztus szabadsága nem politikai értelemben vett szabadság. Nem a lehetőség, hogy megválasszam, mit akarok, mikor és hogyan. Krisztus lelki, erkölcsi és belső szabadságot ad tanítványának, ez az a szabadság, amire minden ember vágyik legbelül. Ezzel a szabadsággal csak Krisztus ajándékozhat meg minket.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm a szabadságot, amellyel megajándékoztál. Szabadnak teremtettél, és én szeretnék valódi szabadságban élni. Mutasd meg nekem, hogyan lehetek valóban szabad! Igazi szabadságomat azzal szeretném bizonyítani, hogy megteszem a legnagyobb dolgot, amire szabadságom képessé tesz: Uram, neked adom szabadságomat és akaratomat, hogy legyen meg a te akaratod.

Elhatározás: Ma Krisztushoz méltó felelősséggel gyakorlom szabadságomat.

Jn 8,21-30
A Sátoros-ünnep alkalmával Jézus így beszélt a farizeusokhoz: „Én elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.” A zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak nem akarja megölni magát, hogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek”? Jézus így folytatta: „Ti innen alulról vagytok, én felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben, mert nem hiszitek el rólam, hogy ki vagyok: ezért kell meghalnotok bűneitekben.” Erre megkérdezték: „De hát ki vagy te?” Jézus azt válaszolta: „Kezdettől fogva az vagyok, amit mondok is nektek. Sokat kellene még beszélnem rólatok, és ítéletet mondanom felettetek, mert aki engem küldött, igazmondó; én pedig azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” De azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszél nekik. Végül Jézus azt mondta nekik: „Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól, hanem azt hirdetem, amit Atyámtól tanultam. Aki küldött engem, az velem van, és nem hagy magamra, mert én mindig azt cselekszem, amiben ő tetszését találja.” E szavak után sokan hittek Jézusban.

Bevezető ima: Mindenható Atyám, azzal hogy teljesítem szent akaratodat, növekszik az Egyház és egyre hűségesebben szolgál téged. Add, hogy minden pillanatban akaratod kövessem; segíts, hogy hűséges szolgálatom által építhessem az Egyházat!

Kérés: Uram, segíts, hogy gondolataimmal, szavaimmal és cselekedeteimmel örömet szerezzek neked!

1. A világban, de nem a világból. A Hiszekegyben megvalljuk, hogy Jézus Krisztus „Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből”. Ez az igazság elénk rajzolja a Megváltót. Anélkül jött a világba, hogy abból való lenne. Tanítása felébreszti legmagasabb és legnemesebb elvárásainkat. Az Ő útja, az életstílusa, ellenkezik a világ fiainak útjával és életstílusával, ezért mindig ellenállásba ütközik. Legbensőbb gondolataimban, szavaimmal és tetteimmel én is a „felülről valók” után törekszem?

2. Az igazságot szeretettel kimondani. Ha valakit igazán szeretünk, az igazat mondjuk neki minden esetben. Akkor is, ha az igazság kellemetlen, fájdalmas vagy nehézséget támaszt. Isten Fia szeret minket az örökkévalóságtól fogva. Szeretete készteti Jézust arra, hogy az igazat mondja az Atyáról; ez a határtalan kegyelem és szeretet üzenete. Szeretete készteti Őt arra, hogy az igazat mondja a kapcsolatunkról a megbocsátó Atyával: hogyan kell azt megtöltenünk hálával, szerető engedelmességgel, és hogyan kell megtisztítanunk mindentől, ami tönkretehetné e kapcsolatot. Ahhoz, hogy felülről való dolgokhoz és Jézushoz tartozzam, ki kell nyitnom szívemet és elmémet az Ő igazsága számára, különösen azokon a területeken, ahol változást és megtérést kér tőlem.

3. Annak akar tetszeni, akit szeret. A szeretet megváltoztatja belsőnket és vágyainkat. Ha szeretünk valakit, mindig örömet okoznánk neki. Jézus szereti az Atyát, ezért teszi mindig azt ami tetszésére van, annak ellenére is, hogy az Atya akaratára szenvedést, visszautasítást és a halált is vállalnia kell. Vállalja ezt az agóniát, hogy meghozza nekünk a feltámadást és az örök életet. Ha szeretem Jézust, kívánom, hogy azt tegyem, ami örömére van. Mi az, ami örömet okoz neki? Hitem, reményem és szeretetem, engedelmességem és alázatom. Ugyanígy azzal is tetszésére lehetek, ha önzetlenül szolgálom Őt azokon keresztül, akik anyagilag, erkölcsileg vagy lelkileg szükséget szenvednek, és támogatásomra és figyelmemre szorulnak.

Beszélgetés Krisztussal:
Szeretni fogom embertársaimat Uram.
A kicsinyeket azzal, hogy leereszkedem hozzájuk,
A tisztaszívűekhez azzal, hogy olyanná válok mint ők,
A mezíteleneket, azzal hogy felruházom őket,
A betegeket, azzal hogy vigasztalom őket,
A bebörtönözötteket, azzal hogy meglátogatom őket.
Testvéreimet, minden népből, nyelvből és fajból
Édes és kedves illattal hintem,
Mert a kedvesség, amely szeretetből táplálkozik
Erősebb kötelék mindennél.

Elhatározás: Ma küzdeni fogok azért, hogy megörvendeztessem Krisztust gondolataimmal, szavaimmal tetteimmel.

2019. április 7. Nagyböjt ötödik vasárnapja
P. Robert Presutti LC 

Jn 8; 1-11
Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” „Senki, Uram” – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”

Bevezető ima: Uram, imádlak téged és köszönöm ezt a lehetőséget, hogy veled lehetek. Kész vagyok meghallani és befogadni a világodat. Hiszek benned és a jóságodban. Bízom a kegyelmedben. Tisztítsd meg szívemet, hogy jobban szerethesselek!

Kérés: Jézusom, segíts, hogy megtapasztaljam irgalmadat, és mások felé közvetítsem azt!

Az alázat megbocsátáshoz vezet. A törvény az asszony kivégzését kívánta, és a farizeusok éppen érvényt akartak szerezni ennek. A házasságtörő nőnek a példája drámaian mutatja be azt, amit mindannyian kevésbé drámai módon élünk meg az életünkben. Mindannyian hajlamosak vagyunk a bűnre, és végül mindannyian bűnössé válunk. Ami pedig még rosszabb, hogy amikor tudatára ébredünk a bűnünknek, a saját farizeusi magatartásunk elfeledkezik a bűnbocsánat lehetőségéről, miközben másokban a hibákat keresi. Magunkat és másokat kövezünk meg ahelyett, hogy Krisztushoz fordulnánk. Itt az igazság pillanata: vagy elfogadjuk a bűnbocsánat egyetlen forrását, Krisztust, vagy bebástyázzuk magunkat önzésünk világába, abban reménykedve, hogy mindez csak egy rossz álom, melyből majd felébredünk. Egyedül az alázat vezet megbánáshoz – a saját és a mások bűneivel szembeni alázat.

Ő ismeri a szívünket. Krisztus segít megtalálni a válaszokat azzal, hogy megvilágosítja a lelkünket. Ő szembe megy a farizeusok felszínes, önbíráskodó magatartásával, és előhívja a lelkük legmélyén rejtező választ arra a kérdésre, amit képmutatóan feltesznek neki: „Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Krisztus hallgat. Megvárja, amíg haragjuk alábbhagy. A földre rajzol, időt hagyva a gondolkodásra, majd megadja azt a választ, amit egyedül Isten Fia adhat: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek” Krisztus szelíden megtanít bennünket, hogy a saját magunk és a mások bűneire adott felszínes és önbíráskodó reakcióinkat felváltsák az imádság, a szemlélődés és a tanulékony lelkület.

A bűnbánat szükségessége. A teljes tehetetlenség érzése a felvezetés Isten irgalmának a megtapasztalásához. Minél mélyebben átérezzük kicsinységünket, annál jobban megtapasztaljuk Krisztus irgalmát. Nincs édesebb érzés, mélyebb öröm, mint a Krisztus által adott feloldozás: „Én sem ítéllek el.” Legnagyobb bizonytalanságaink szertefoszlanak, amikor rájövünk, hogy a saját hiúságunk és büszkeségünk szelleme kísért. Rá kell ébrednünk Isten irgalmának a valóságára.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, add, hogy bűnösségem és kicsinységem megértése az irgalmad megtalálására ösztönözzön. Csak Te állsz mellettem a szükség idején. Te vagy az egyetlen igaz barátom.

Elhatározás: Irgalmas és jóságos szívű leszek másokkal a mai napon. Krisztusba vetett bizalmam segítségével felülkerekedek saját bizonytalanságaimon.

2019. április 8. Nagyböjt ötödik hete – hétfő
P. Shawn Aaron LC 

Jn 8, 12-20
Egy másik alkalommal így beszélt Jézus: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” A farizeusok vitába szálltak vele: „Mivel magad mellett teszel tanúságot, azért nem érvényes a tanúságod.” Jézus megfelelt nekik: „Ha magam mellett teszek is tanúságot, érvényes a tanúságom, mert tudom, honnan jöttem, és hova megyek. Ti ellenben nem tudjátok, honnan jöttem, és hova megyek. Ti a test szerint ítéltek, én nem ítélkezem senki fölött. Vagy ha ítélkezem is, igazságos az ítéletem, mert nem vagyok egyedül, hanem én, és aki küldött, az Atya. Márpedig törvényetek is azt mondja, hogy két embernek a tanúsága érvényes. Tanúságot teszek magamról én is, és tanúskodik mellettem az Atya is, aki küldött.” Erre megkérdezték tőle: „Hol van az atyád?” „Sem engem nem ismertek, sem Atyámat – felelte Jézus. – Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.” Így beszélt Jézus a kincstár mellett, amikor a templomban tanított. De nem vetett rá kezet senki, mert még nem jött el az ő órája.

Bevezető ima: Atyám, arra hívsz bennünket, hogy Krisztus fényében járjunk. Szabadíts meg minket a sötétségtől és tarts meg igazságod fényében!

Kérés: Uram, add meg nekem a hit világosságát!

1. Én vagyok a világ világossága. A világnak szüksége van a fényre, és nekem is. Krisztus azért jött, hogy az Atyáról tanítson. Az Ő élete ragyogó fénysugár a céltalan élet sötétjében. Az Ő tanúságtétele megvilágosítja az életünket, a szívünket és a lelkiismeretünket. Jézus egy napon azt mondta: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.” Én vagyok az út az Atyához. Minden teremtmény az Atya egyetlen szavára született. De a teremtésre árnyékot vetett az ember bűne. Ezért az Ige testté lett, hogy mindent újjá alkosson. Így hát minden teremtmény csak Krisztuson keresztül juthat el az Atyához. Én vagyok az igazság Istenről és az emberről. Tekints rám, elmélkedj az életemről és felismered saját életed értelmét, célját és értékét. Én megtanítom, hogy miként viselkedj az Atyával és embertársaddal. Az igazságom megvilágosít téged a nehéz erkölcsi döntéseidben. „Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága” (Jn 1; 4)

2. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. Vannak olyan pillanatok, amikor ez az állítás önmagában hamisnak tűnik. Olyan pillanatok, amikor az Istent követő embernek magányban és üldöztetésben van része. Gondoljunk bele, hogy Mária hányszor nem érthette Isten szándékait: Amikor József el akarta bocsátani, az istállóban való szüléskor, a betlehemi gyermekgyilkosságok idején, az Egyiptomban töltött időben, amikor Jézus a templomban maradt, és amikor végig kellett néznie kínszenvedését és kereszthalálát. Éppen ezekben a sötét időszakokban vezette őt a hit fénye. Ennek a hitnek a fénye segít szeretnünk az embertársainkat is. Ez a hit segít megtalálni a megtestesült Krisztust az Oltáriszentségben, és Isten képmását minden embertársamban a fogantatástól az utolsó leheletéig, fajtól, vallástól és fizikai vagy mentális képességeitől függetlenül. Az igaz hit megváltoztatja egész életünket. A legnagyobb magány, a legsúlyosabb betegség, a legrosszabb lelki gyötrődés idején is vigasztalást talál a valódi hittel élő ember. Tudja, hogy szenvedéseivel is ki tudja mutatni szeretetét Isten iránt, és a lelkek megmentéséért ajánlott türelmével Krisztushoz válik hasonlóvá.

3. Én tudom, honnan jöttem, és hova megyek. János evangéliuma egyértelműen kinyilvánítja az Atya és a Fiú azonosságát. Jézust nem „véletlenül” feszítik keresztre. „Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. (Fil 2; 6-7). „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen” (Jn 10; 10). Azért adta az életét, hogy legyőzze bűnös természetünket és új életet adjon nekünk. Teljes önismerete megmutatja nekünk szeretetének a szabad jellegét, egy olyan szeretetét, mely minden cselekedetének az indítéka, különösen a kereszthalálának. Az ő halála az életének a beteljesülése volt.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Te vagy az én világosságom. A Te életedben találom meg életem értelmét. Te vagy a célom és reményem. Te tudod, hogy mindennapi megpróbáltatásaim milyen hatással vannak rám. A világ olyan irányba húz, mely eltávolít tőled. Add meg nekem a hit fényét, hogy én is világosságot közvetítsek embertársaimnak! Tisztaságos Szűz, add, hogy szívem csakis Jézusé legyen!

Elhatározás: Ma legalább háromszor néhány pillanatra megállok és Jézushoz emelem szívemet, a gondolataimat és az akaratomat, hogy érte cselekedjek mindent.