Vadász Kinga elmélkedése: A lelkiségi mozgalmak és új közösségek, köztük a Regnum Christi szerepe az Egyházban

Jöjjön el a Te Országod!

Lelkiest, 2015. április 21.

A lelkiségi mozgalmak és új közösségek, köztük a Regnum Christi szerepe az Egyházban

42Állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. 43Félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok révén sok csoda és jel történt Jeruzsálemben. 44A hívek mind ugyanazon a helyen tartózkodtak, és közös volt mindenük. 45Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották azok közt, akik szükséget szenvedtek. 46Egy szívvel-lélekkel mindennap összegyűltek a templomban. A kenyeret házaknál törték meg, s örömmel és egyszerű szívvel vették magukhoz az ételt. 47Dicsőítették az Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként növelte az üdvözültek számát ugyanott. (ApCsel 2)

A februári lelkiest azt próbálta megvilágítani, hogy kicsoda a keresztény ember, mi az a méltóság, az a gazdagság, amit Isten nekünk, gyermekeinek szán. Ma este pedig arról fogunk elmélkedni, hogy milyen az a közösség, amit ezek a megkeresztelt emberek alkotnak, hogy mire hivatott egy keresztény közösség. Könyvtárnyi könyvet, dokumentumot és tanulmányt írtak erről, azokat majd elolvassátok otthon. A legfontosabb leírást, útmutatást azonban a Szentírásban találjuk, ami Isten teremtő igéjét közvetíti számunkra. Ezen keresztül szól hozzánk az Úr. Mondok pár gondolatot, de a lényeg az, hogy Ti beszéljetek Jézussal és kérdezzétek meg Őt, hogy milyennek szeretné a közösségünket.

1. Az első közösség, amihez tartozunk: az Egyház

4Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. 5Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. 6Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van. 7Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint részesült a kegyelemben. 8Ezért mondja az Írás: Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat. 9Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? 10Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget. 11Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, 12hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét (Ef 4)

Sok szempontból lehet megközelíteni az Egyház titkát. A lényegét tekintve az Egyház egyrészt egység, communio – koinonia, másrészt különbözőség – szolgálat, diakonia. Tehát egyrészt az Egyházban vannak mindenki számára közös dolgok pl hit az egy Istenben, a szentségek, stb., és vannak olyan dolgok, amelyek személyre szabottak (a szolgálatok és a karizmák), amik a közösséget szolgálják. Ez a két dimenzió kiegészíti egymást, és mindkettő kell ahhoz, hogy az Egyház valóban Isten Országát jelenítse meg itt a földön és az üdvözülés szentsége legyen. Azt gondolom, hogy mindez igaz az Egyházon belüli kisebb közösségekre, így a mozgalmakra is, ránk is.

Az Egyházon belüli közösségek tehát egyrészt megélik a communiót és a különbözőséget, másrészt részesednek a missziós küldetésben: hirdetni, hogy Isten a szeretet, hogy Jézus az Úr és tanúságot tenni róla.

2. Közösség és különbözőség

Egy keresztény emberekből álló csoport, közösség communiója látható valóság: van egy szervezet, tagok, és jelent egy láthatatlan lelki valóságot is egyszerre. A látható valóság nálunk például a csapatok, a programok, az apostoli munkák, a láthatatlan pedig a közös hivatás és küldetés. Olyan emberek közösségéről van szó, akikben van valami közös. Ha most a Regnum Christire gondolok, feltehetem magamnak a kérdést: én mit érzek, mit látok közösnek? Mi köt össze a többiekkel?

A közösségben vannak különbözőségek is, mert ha olyan nincs, hogy mindenki egyforma. És a különbözőség jó, ha a karizmák, az adományok különbözőségét jelenti, ami a Lélek ajándéka, de nem azért, hogy káosz legyen. Mindez egy nagy gazdagság valójában, hiszen a Szentlélek adja így, és Ő az egység Lelke, ami nem egyformaságot jelent, hanem harmóniát, amit Ő hoz létre. És ezek a személyes adományok, karizmák feladatot is jelentenek, hiszen azért kapja mindenki, hogy az egésznek szolgáljon vele. Elolvashatjuk a 1Kor 12-t, Pál tanítását az egy testről és a tagjairól. Ismét kérdezzük meg magunkat: Én mit kaptam? Hálás vagyok az adományokért, amiket Istentől kaptam? És hálás vagyok azokért is, amiket a másik kapott? Nekem mi a szerepem az egész szolgálatában? Én hogyan építem az egységet?

3. A másik jellegzetessége a keresztény közösségnek: a küldetés.

A küldetés, hogy tanúságot tegyünk. A közösség tagjainak egymás felé és a világ felé is. Tanúságot tenni, de miről? Jézus mondja az utolsó vacsorán (Jn 17): 21Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.22Megosztottam velük a dicsőséget, amelyben részesítettél, hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk: 23én bennük, te bennem, hogy így ők is teljesen eggyé legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél.

Igen, Jézus parancsolja az egységet. De nem úgy, hogy tőlünk várja el a parancs teljesítését. Hanem a parancsa teremti meg az egységet. Ahogy azt mondta Isten, hogy legyen világosság és lett, vagy hogy kelj fel és járj, és felkelt és járt, így nekünk is mondja: legyetek egy, és ha megnyílunk ennek a Szónak, akkor megvalósul. Jézus szavára megvalósul az egység, hogy így elhiggye a világ, hogy Őt az Atya küldte. De az elsők, akik számára ez megerősítő tanúságtétel lesz, mi magunk vagyunk!!! Mert ahhoz, hogy Isten teremtő és újjáalkotó erejét, Jézus feltámadását hirdetni tudjuk, először nekünk magunknak kell azt megtapasztalni. Személyesen és közösségi szinten is. Meg kell nyílni Isten irgalmas szeretetének, meg kell nyílni egymásnak. Engedni, hogy a Lélek összegyúrjon bennünket, alakítson. Ha ezt megtapasztaljuk, akkor fogunk tudni tanúságot tenni.

Ferenc pápa:

Az apostolok, akik saját szemükkel látták a feltámadt Krisztust, nem hallgathattak erről a rendkívüli tapasztalatukról. Jézus azért mutatta meg magát nekik, hogy feltámadásának igazsága az ő tanúságtételük által mindenkihez eljusson. Az egyháznak pedig az a feladata, hogy folytassa az időben ezt a küldetést: minden megkeresztelt ember meghívást kapott, hogy szavaival és életével tanúságot tegyen arról, hogy Jézus feltámadt, Jézus él és jelen van köztünk. Mindnyájan meghívást kaptunk, hogy tanúsítsuk: Jézus él!

Feltehetjük a kérdést: ki tanú? Tanú az, aki látott, aki emlékezik és elbeszél. Látni, emlékezni és elbeszélni – ez a három ige fogalmazza meg a tanú önazonosságát és küldetését. Tanú az, aki látott, objektív szemmel látott egy valóságot, de nem közömbös szemmel: látta és engedte magát bevonódni az eseménybe. Ezért emlékezik, nem pusztán azért, mert képes pontosan rekonstruálni a történéseket, hanem azért is, mert azok a történések szóltak hozzá, és ő megértette azoknak az igazi, mély jelentését. Azután a tanú elbeszél, nem hűvösen és távolságtartóan, hanem olyasvalakiként, aki engedte, hogy kérdést intézzenek hozzá, és attól a naptól fogva megváltoztatta az életét. A tanú olyasvalaki, aki megváltoztatta az életét.

A keresztény tanúságtétel tartalma nem valami elmélet, nem is valami ideológia, nem is parancsok és tilalmak bonyolult rendszere vagy moralizmus, hanem üdvösséget hirdető üzenet, egy konkrét esemény, sőt egy személy: a feltámadt, élő Krisztus, minden ember egyetlen megváltója. Őróla mindazok tanúságot tudnak tenni, akik őt személyesen megtapasztalták, az imádságban és az egyházban, egy olyan úton járva, amelynek alapja a keresztség, tápláléka az Eucharisztia, pecsétje a bérmálás, és az állandó megtérés útja a bűnbocsánat szentségében. Ennek az Isten igéje által vezetett útnak köszönhetően minden keresztény tanújává válhat a feltámadt Jézusnak. Tanúságtétele pedig annál hitelesebb, minél inkább megmutatkozik az evangéliumi, örömteli, bátor, szelíd, békeszerető, irgalmas életmódja. Ha azonban a keresztény engedi, hogy eluralkodjon rajta a kényelemszeretet, a hiúság, az önzés, ha süketté és vakká válik sok testvére „feltámadásra” irányuló kérdésére, hogy lesz képes közölni másokkal az élő Jézust, hogy tudja átadni másoknak Jézus felszabadító erejét és végtelen, gyengéd szeretetét?

Igen, ilyen tanúságtevő közösség akarunk lenni. Azért vagyunk együtt, hogy egymás számára és a világ számára is tanúk legyünk.

A feltámadt Krisztussal való találkozásra a Lélek vezet el. Ő tesz minket tanúkká. Sokszor mondják, hogy a mozgalmak, új közösségek egyik fő jellemzője a dinamizmus, a lelkesedés. Nekünk volt egy időben ez a szlogenünk: lelkesedni Krisztusért. És talán most azt gondoljátok, hogy igen, valamikor az elején én is nagyon lelkes voltam. Az ember általában lelkesedik, amikor valami újat tapasztal (ami vonzó persze). De ez az emberi lelkesedés előbb-utóbb lelanyhad. Ez teljesen természetes, ez emberi. De az a lelkesedés, ami valóban Lelkesedés vagy lelkesülés, a Lélektől való átitatottság, az természetfölötti, isteni. És hiszem, hogy mi erre vágyunk. Mert Isten erre hív minket, ezt akarja nekünk megadni. A Lelket akarja nekünk adni, nem csak valami szalmaláng lobogást. Amikor tüzet rakunk és megpróbáljuk meggyújtani, látjuk, hogy pl az újságpapír nagy lánggal ég, de hamar kialszik. A vastag fa azonban sokáig ég és ad meleget, ha valóban áthatja a tűz és teljesen felperzseli. Most ebben a húsvéti időszakban, amikor várjuk a Szentlelket, kérjük ezt tőle!! Hogy újjászülessünk a Szentlélekben.

Ferenc pápa: A keresztény közösség akkor mutatja meg, hogy a Szentlélekben született újjá, amikor a harmóniát keresi, nem a belső megosztást; amikor a szegénységet keresi, nem a gazdagság öncélú felhalmozását – a gazdagság ugyanis a szolgálatért van; amikor nem gerjed azonnal haragra a nehézségek láttán, és nem sértődik meg, hanem türelmes, mint Jézus – hangsúlyozta a Szentatya.

Igen, hiszem, hogy Isten azt akarja, hogy ilyen Szentlélekben megújult, tanúságtevő közösség legyünk. Az életünk példájával, az apostoli munkákkal. Szent Ferenc: lehet, hogy a valaki számára a tetteid az egyedüli prédikáció, amit ma hall…

Mindenkire szükség van, senki nem vonhatja ki magát a feladat alól.

Jézus, újítsd meg a Veled való találkozást! Mélyítsd el! Újra és újra akarok találkozni Veled.

Szent Pál ezt kéri nekünk az Úrtól. Isten ezt akarja nekünk adni, ilyennek akar bennünket:

1Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. 2Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre. 3Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben. 4Amikor majd Krisztus, a mi életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsőségesen. 5Öljétek meg tagjaitokban azt, ami földies: az erkölcstelenséget, a tisztátalanságot, az érzéki vágyakat, a bűnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. 6Ezek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait. 7Valaha, amikor még köztük éltetek, ti is ezeket műveltétek. 8De most hagyjátok el ezeket: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet. 9Ne hazudjatok egymásnak. Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, 10és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig. 11Itt már nincs görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szittya, szolga vagy szabad, hanem Krisztus minden mindenben.12Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. 13Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak. 14Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. 15S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben. 16Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. 17Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának. (Kol 3)

 

Isten hozott a lelkiesten! Az érted meghalt és feltámadt Úr jelenlétében vagy. Adj időt magadnak megérkezni a Jelenlétbe. Helyezkedj el, csendesedj el belül is. Nyisd ki a szíved Jézusnak, add át neki a benned kavargó gondolatokat, érzéseket, aggodalmakat, örömöket is. És kérd alázattal és hittel, hogy ezen az estén találkozz vele. „Vágyakozik a lelkem utánad, Uram. Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után” (42. zsoltár)

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!