Szövetségben Krisztussal és az Egyházzal

Szeretettel adjuk közre Szász Csaba LC atya beszámolóját az idei ECyD fiútáborról:

 

ecyd-2Kezdődik a nyár? Itt az ECYD-es tábor! Egy dolog biztos: ott nem fogunk unatkozni!

Mikor a gyerekek a tábor végén újra találkoztak szüleikkel, s kezdték elmesélni, hogy mi mindent tettünk, a szülők részéről nem egyszer hangzott el: „hogy fért bele hat napba ennyi minden?” Éppen erről van szó! A tábor időbeosztása által is megtaníthatjuk a kamaszoknak, hogy lehet aktívan is pihenni. Szükség van az alvásra, a pancsolásra, sőt a jó értelemben vett „henyélésre” is, amikor megcsodálhatjuk a teremtett világot és általa rácsodálkozhatunk Isten nagyságára, csodálatos erejére, tudására, de még jobb, ha mindezt tudatosan be tudjuk osztani és mindent megteszünk az idő legjobb kihasználásáért.

ecyd-6Mi is történt a táborban? „Ki korán kel, aranyat lel”, állítja a népi mondás. Ezért mi is első nap már korán elindultunk a magyar tengerre, hogy a meleg nyári időben még élvezhessük a balatonakarattyai víz üdítő hatását. Nem maradhatott el természetesen a foci sem, hiszen csupa fiúról van szó! A jó testi mozgás után a résztvevők rózsafüzért imádkoztak, amíg egy páran az idősebbek közül előkészítették az éjszakai túrát. Évek óta ez volt az első igazi bátorságot követelő éjszakai túránk. Igazán megérdemlik a kilencedikesek a dicséretet, hiszen olyan jól sikerült, hogy még nekik is kihívást jelentett sötétben az erdő szélén, korom sötétben várakozni, amíg a gyerekek négy csapata el nem talál állomásukhoz.

Volt ott minden: fényhatás, hanghatás, stb. A ecyd-8mai technológiát ők már természetes módon használják. Egyik állomásnál indián zene indult el, a másiknál távolról szóltak a megérkező csapathoz. A bluetooth-os hangszórók segítettek a kívánt hatás könnyedébb kiváltásában. A végén pedig mindannyian egy csoportban vonultunk vissza a tábor helyszínére, hogy egy rövid pihenéssel felkészüljünk a következő napra. „Este lett és reggel. Az első nap.”

ecyd-7Ha valaki azt hinné, hogy már nem maradt tennivaló, akkor nagyon téved, mert a második nap sem volt sokkal rövidebb, ugyanis a jó reggeli ima és reggeli után, vonattal átutaztunk Balatonfűzfőre a kalandparkba. Ott egy pár gyerek kivételével, mindenki a fák tetejéről kerestük azokat a helyeket, ahonnan megpillanthattuk a Balaton zöldes színű vizét. Ezt nem csak úgy könnyedén, hanem igazi férfias módon: felnőtt akadálypályán mentünk végig hősies kitartással a nagy melegben. Hol csúsztunk, hol hintáztunk, hol éppen a levegőben lógva haladtunk előre a fák lombozata között. A magassági kaland után jött a gyorsaság tesztje. Kanyarodtunk balra, aztán jobbra, majd egy teljes kört írtunk le és mindig lefelé haladtunk. Azt hiszem, így írhatom le a fűzfői bobpálya emlékét. ecyd-9Egyesek kétszer, mások háromszor is átélhették ezt a kalandot. Akiknek ez nem volt elég, azok pedig kipróbálhatták a hintókát is. Ez már igen! Így pörögtünk, úgy pörögtünk, s mindez alatt legalább ötvenszer átfordultunk a fejünk felett… vagy alatt. Aki a hintókára felszáll, már azt sem tudja, hogy a feje vagy a lába van felül. De nagyon jó élmény (természetesen, csak azoknak, akik bírják az ilyent). Ekkor már nagyon vágytunk valamire, ami betölti gyomrunkat. Végre, pizza! Egy kis friss víz citromkarikákkal benne. Finom volt. Estére már nem is jutott más, mint egy nyugalmas program: egy kiadós vacsora és filmnézés. „Este lett és reggel. A második nap.”

ecyd-5A harmadik nap a sorversenyek napja volt. Kezdtük a Balatonban, folytattuk a homokpályán, majd befejeztük a fák árnyékában. Volt ebben úszás, vízhordás, lufiborotválás, cipőpárosítás, szakállnövesztés, s még sok minden más. Ha az ebédidő olyan gyorsan nem tört volna ránk, még órákig folytathattuk volna azokat a versenyeket, de várt az ebéd, majd a délutáni csapatjátékok: számháború, társasjátékok, stb. „Este lett és reggel. A harmadik nap.”

Reggel lett? Új nap indul. Reggeli után irány a strand, a Balaton vize, majd „Capture the flag” (Kapd el a zászlót!). Ebéd, s folytatódott a stratégiai játék a balatonfűzfői strandon vízibiciklikkel és a stand-up táblával. Hamar kialakult a csata a vízibiciklik között. Ki az erősebb, ki a bölcsebb, ki tudja megvédeni a saját kis területét. Fiúkról van szó, tehát spontán módon kialakult a fiús játék is. „Este lett és reggel. A negyedik nap.”

ecyd-10Péntek. Nem tizenharmadika volt, ezért még a babonásoknak sem volt okuk panaszkodni: várt ránk Veszprém városa. Meglátogattuk a várat, az ottani templomokat. Megnéztük a Szent László életéről szóló kiállítást, meghallgattuk az egyik idegenvezetőnek Szent Imréről szóló előadását, s mikor már ötödször is azt mondta, hogy röviden két percbe összefoglalva elmond még egy történetet, amit (le a kalappal) a fiúk szívesen hallgattak, akkor megköszöntük szívességét és elköszöntünk, nem mert nem érdekelt volna, hanem mert várt ránk a finom és laktató ebéd, s utána a csodálatos Állatkert.

Csakhogy nem volt az olyan könnyű, nem azért mentünk, hogy a majmok megbámuljanak minket a rács mögül, hanem volt egy feladat is: minél több olyan állatot kellett találni, ami a Bibliában is név szerint szerepel. Ezt a megfelelő bibliai idézettel bizonyítani is kellett. Így lett az állatkertlátogatásból egyben bibliaolvasás is. Rövid volt az idő, s rohannunk kellett, mert a busz nem vár az utasokra, de a Balaton partja annál inkább várt bennünket, hogy még egyszer lubickoljunk benne. Este a kertben tábortűznél pillecukrot sütöttünk, és hosszasan énekeltünk ifjúsági énekeket. Ez már olyan búcsúzós hangulat volt. Milyen jó együtt lenni! „Este lett és reggel. Az ötödik nap.”

ecyd-4Végül a hatodik nap: strand, csomagolás, a tábor ideje alatt gyűjtött cukorpontok beváltása egy hasznos licitáláson, amelyen lehetett kapni labdákat, imakönyveket, rózsafüzéreket, Szent Benedek-es kulcstartókat és még sok minden mást. Elköltöttük az utolsó ebédünket, majd vonatra ültünk és irány a főváros, irány haza. Közelgett a hetedik nap ugyanis, amikor mindezt Istennel együtt ki kellett pihenjük. „S Isten látta, hogy mindez jó.”

ecydValóban jó volt, hiszen a tábori tevékenységeket lelki programok szőtték át. Minden nap volt reggeli ima és egy rövid elmélkedés, különböző közös imák, illetve a hét folyamán két közös szentmise és három opcionális szentmise. Ez utóbbi azért volt meglepő, mert annak ellenére, hogy a hivatalos ébresztő előtt volt, nem riadtak vissza, és szép számban vettek részt a szentmiséken, amelyen tevékenyen segédkeztek olyanok is, akik máskülönben év közben nem mernének még az oltár közelébe sem menni.

Hát igen, megvolt, szép volt, de még nincs vége, hiszen év közben is folytatjuk az ECYD foglalkozásokkal, szövetségben Krisztussal és egymással, hogy így építsük aktívan, tevékenyen Krisztus Országát az emberek között.

Szász Csaba atya LC

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!