Én ilyennek éltem meg a férfi triduumot:

Isten mindig megerősített abban, hogy az imádságra szánt idő a leghasznosabb nekünk, még akkor is ha úgy gondoljuk hogy fontosabb dolgunk is lenne. Ez most sem volt velem másként, sőt azt éreztem hogyha én egy lépést teszek Ő feléje akkor Ő mindjárt kettőt tesz felém. Hálás vagyok a közösségért aki segített, hogy a fókuszt a helyes irányba állítsam.

Maklári László

IMG_1157

Férfi lelkigyakorlat

Jó együtt lenni olyan férfiakkal, akik egy felé, az Isten felé néznek. Még akkor is, ha az út, amit bejárunk más és más. Másként éljük meg az elköteleződésünket, mint édesapa, mint munkás hétköznapokban élő férfi, és mint Regnum Christi tag. Mégis érzem, hogy közösségben lenni jó!

Martini Tamás RC  tag

Csak hívni kell…

06maj28

Szentlélek

Mi sem bizonyítja jobban a Szentlélek segítő erejét, mint az elmúlt hétvégi érdi női lelkigyakorlat gyümölcsei. A hétköznapi teendőkből, családi aggodalmakból épphogy kiszakadva, „zajaimmal” telve érkeztem. A ciszterci nővérek imádságos légköre, minden zugban érezhető gondoskodásuk, a szeretettel ápolt kert őszi színei csitítólag hatottak, de még korántsem éreztem az ünnep ízét, amikor Tamás atya a betániai vacsorát idézve bíztatott bennünket; fogadjuk ajándékként az elkövetkező három napot, a kapu nyitva áll, lépjünk be mi is az ünneplő közösségbe. Majd ahogy egy-egy szentírási részből kiindulva átelmélkedtük a Szentlélek működését, már eltolódtak bennem a hangsúlyok. Szinte tapintható volt a közösség, melyben együtt bontogattuk mondatról-mondatra az üzenetet, az atya szavakkal, mi belsőnkben rezonálva azokra. Bár a kapott lap segítségével tetten érhettük, hányféle módon nyilvánul meg keresztény életünkben a Lélek, számomra inkább mint egész, mint éltető közeg, mint sürgető hang jelent meg  ez alkalommal. Az indító gondolatokat követő elvonulás során felfedeztem, micsoda „találmány” ez a szilencium; saját pusztámba kivonulva féltem a csend ürességétől, de nem maradtam egyedül! Isten belépett oda, találkoztam vele, mint a szamariai asszony Jákob kútjánál. Bíztatott, hogy legyek hozzá hasonlóan bátor és szelíd. Igenjeimet nyafogás nélkül vállaljam, de merjek nemeket is mondani. De olyan esendő vagyok, ki segít? Hányszor hívjuk a Regnum Christi bevezető imájában is gépiesen, kapkodva, néha valóban sóvárogva. Fogadására méltatlanul és alkalmatlanul is nem felejthetem, ami bizonyosság: a Szentlélek eljön, csak hívni kell… Ahogy ezen a hétvégén is.

Laber Zsuzsa RC tag

A lelkigyakorlat gyümölcseiről

Az idén harmadszor vettem részt a női triduumon. Szeretek visszajárni az érdi ciszter nővérek rendházába, ill. az általuk fenntartott és működtetett lelkigyakorlatos házba. Az ősz ilyenkor pazar színekbe öltözteti a hatalmas kertet, ami a rendházat övezi. Bokrok, fák, virágok százai, tágas terasz padokkal, ahol kellemes időzni az őszi napfényben, ahonnan elénk tárul Érd látképe, és ha elnézünk a távolba, felsejlenek Budapest épületei.

Lgy+VE mise 016

A nővérek kertjében

Mindenütt csend, béke, nyugalom. A falakon kívül a település éli szokásos életét. A bennünket vendégül látó nővérek is tartják magukat a megszokott rendhez, csak még mellette minket, lelkigyakorlatozókat is ellátnak – finomakat főznek, és valóban mindent megtesznek azért, hogy teljesen a lelki elmélyülésnek tudjuk szentelni magunkat.

A női triduumok jellegzetessége, hogy tartjuk a csendet. A másik pedig, hogy az elmélkedések mellett más imaformákat is felkínál, mint pl. a zsolozsmázás, a szentségimádás, a rózsafüzér, a keresztút. Amiért nagyon hálás vagyok, az az, hogy évről évre lehetőség nyílik arra, hogy megismerjünk egy újabb, talán eddig kevéssé ismert vagy használt imaformát. Idén ez a szemlélődő és a dicsőítő ima volt.

Számomra azért fontos a lelkigyakorlat, mert azzal, hogy csendjével, rendjével, lelkiségével kiszakít a hétköznapok forgatagából, segít visszatalálni a kifogyhatatlan forráshoz, ami az isteni szeretet bennünk. „…Ilyenkor úgy fakad fel bennünk ez a forrás, hogy átjárja a tudatunkat, meghatározza a beszédünket, gondolkodásunkat és a cselekvésünket is„ – írja Anselm Grün egy könyvében. Számomra ezért kegyelmi idő a lelkigyakorlaton eltöltött idő. Ez a gondolatok és érzések letisztulásának ideje, a bűnbánatban való lelki megtisztulás ideje, és a tervezésé is.

IMG_0042

Zárószentmise

Az elmélkedésekben afölött gondolkodtunk, imádkoztunk, szemlélődtünk, hogy volt jelen a Lélek Jézus életében, pl. megkeresztelkedésekor, vagy a pusztában való megkísértésekor.

Útravalóként Tamás atyától azt kaptuk, előfordulhat, hogy a lelkigyakorlat gyümölcseit majd csak később, a hétköznapokba visszatérve tapasztaljuk meg igazán. Nos, egy héttel a lelkigyakorlat után tanúsíthatom, hogy ez így igaz. A lelkigyakorlatnak köszönhetem, hogy megtettem az első lépéseket afelé, hogy személyes életemben nyitott tudjak lenni a Lélek működésére, és felismerjem Őt a mindennapok történéseiben.

Hálás köszönet a lehetőségért, a szervezésért, a lelkigyakorlatozó társakért, az atyákért!

Hálát adok Neked, Atyánk, mert végtelenül szeretsz minket, és Szentlelked által mindig velünk vagy. Ámen!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Gál Hajnalka RC tag