A Szentszék jóváhagyta a Krisztus Légiója új Alapszabályzatát

A jóváhagyott Alapszabályzat tartalmazza a Krisztus Légiója Kongregáció karizmáját leíró alapvető vonásokat. A rend minden tagjának lehetősége volt, hogy részt vegyen a felülvizsgálati eljárás mintegy három éves időtartamában. 

P. Eduardo Robles Gil, a Krisztus Légiója általános elöljárója levélben tájékoztatta a rend tagjait, hogy a Szentszék jóváhagyta a Kongregáció új Alapszabályzatát. A jóváhagyásról szóló dokumentumot a Szentszék október 16-án írta alá, így az új Alapszabályzat érvénybe lépett.

Ezzel a lépéssel a Krisztus Légiója megújulási folyamata elérte fő célját, amely 2010-ben XVI. Benedek pápa útmutatásai szerint indult meg, és amelyet Ferenc pápa vitt tovább. Mindkét pontifikátus ideje alatt Velasio De Paolis bíboros látta el a pápai megbízotti feladatokat. Az elkészült szöveg egy tanácskozási és reflexiós folyamat eredményeként született meg, amelyben minden légiós aktívan részt vehetett. A harmadik év végén – a Rendkívüli Általános Káptalan – amely 2014 januárjában és februárjában ülésezett – jelentette ennek a folyamatnak a végét.

A megújulási folyamat fő céljának az alábbiakat tekintettük: a karizma meghatározása; a szabályok egyszerűsítése és egyben mennyiségük csökkentése; az elöljárói tekintély gyakorlásának módjait az egyházjog szerint biztosítani; a légiósok képzésében különös figyelmet fordítani a hivatással kapcsolatos döntés felelősségére, és biztosítani ehhez a külső és a belső fórum elválasztását.

Robles Gil atya ehhez hozzáfűzi a levelében: „Most kézben tartjuk az Alapszabályzatunk szövegét, amely mindannyiunk számára különleges módon is leírja mindazt, amit a Krisztus Légióján belül szerzetesként megélünk. Ebben megtaláljuk az utat, amely a szentség felé vezet minket az Egyház és az emberek szolgálatában, és amely az apostoli munkánkat gyümölcsözővé teszi.”

Az új Alapszabályzat néhány vonása:

A szabályok egyszerűsítése és egyben mennyiségük csökkentése: Ennek célja, hogy a kongregáció életében könnyebben meg tudjuk különböztetni a lényegest a mellékes dolgoktól. Ennek következtében jópár fejezet, cikkely és pont kihúzásra került. Így az intézmény könnyebben tud alkalmazkodni az időbeli és térbeli viszonyokhoz. Mindezek mellett a továbbiakban kerüljük a kimerítő és mindenre kiterjedő működési leírásokat. A korábban megfogalmazott 872 cikkely így mostanra 235-ra csökkent. A lelki elemek és a szabályok harmonikusan kapcsolódnak össze. A szövegre a korábbinál kevésbé jellemző a felszólító stílus.

A karizma: II. János Pál Pápa a Vita consecrata kezdetű apostoli buzdításában arról beszél, hogy az Egyházban egy megszentelt élet intézményének karizmája Krisztus titkának valamelyik szempontját teszi jelenvalóvá. (Vö. 93.) Ez vezet el arra az Istennel való sajátos kapcsolatra, amelyből a lelkiség forrásozik, és egy sajátos kapcsolatra a felebarátok iránt, amelyből az életstílus és a közösségi életforma fakad, valamint egy sajátos kapcsolatra a világgal, ami meghatározza a közösség küldetését. Mindezek most leginkább az Alapszabályzat első pontjaiban kerültek megfogalmazásra

Az elöljárói hatalom gyakorlása: A kormányzati struktúra és a tekintély gyakorlásának módja az általános, a tartományi és a helyi szinten, szorosan az Egyházi Törvénykönyv előírásaihoz tartja magát:

Ez a kormányzati hatalom gyakorlásának rendszere biztosítja a hatalom személyes gyakorlását, és, hogy a segítők létszáma ne legyen túl nagy (124., 125. cikk); a mandátumok időtartamát és az elöljárók váltását az előírt időintervallumon belül (126. cikk); az elöljárók kinevezését, amely a megfelelő konzultáció után hajtandó végre (126. §5); az elöljáró személyében, aki felelős a Krisztus körül egybegyűlt közösségért, és nem csupán egy felsőbb fórumot képvisel (18. fejezet); a felelősségek decentralizálásában és a tartományfőnöki kompetenciák meghatározásában (17. fejezet); a tanácsok jelentőségében és küldetésében – ezek segítséget nyújtanak minden területen az elöljárónak a hatalom gyakorlásában – és arra szabályozólag hatnak, valamint segítik a számonkérést. (125 §3; 149,5º; 176,6º; 201,3º; 223 §2).

A lelkiismeret szabadsága: A renden belül elöljárói hivatalt betöltő személyek mellett biztosítva lesz a tagok számára olyan lelkivezető és gyóntató atya, aki nem elöljáró, és aki szabadon elérhető a rend tagjai számára; ez biztosítja a külső és a belső fórum elválasztását. (50; 59; 60; 212 §3)

Képzés: Különös hangsúlyt kap, hogy minden szerzetesi hivatás az illető saját felelősségének tudatában meghozott szabad döntésen alapszik. (63 §1,3º; 65; 69; 77 §2; 83,1º; 91 §1; 109). Ugyanígy aláhúzzuk annak a fegyelemnek az értelmét és értékét, amely a neveléssel kéz a kézben a szabadságra kell, hogy elvezessen (39 §1; 71; 83,4º; 98); ugyanígy hangsúlyozásra kerül az elköteleződés fokozatosságának és a képzési szintek életkori sajátosságokhoz és más szempontokhoz való igazításának jelentősége (53 §2; 60 §1).

A Regnum Christi Mozgalomhoz való viszony: a Krisztus Légiója Általános Káptalanja és a Regnum Christi megszentelt életű tagjainak általános gyűlései kifejezték azt a kívánságukat, hogy a Regnum Christi Mozgalmon belül egységben maradjanak. Még folyamatban van a Regnum Christi Mozgalom helyzetének egyházjogi szempontból való tisztázása, amely a pápa által kinevezett asszisztens, P. Gianfranco Ghirlanda, SJ. közreműködésével történik. Ezért az új Alapszabályzat 1,2º; 16; 112 und 130 §2, pontjainak jóváhagyása – amelyek a Légió és a Regnum Christi közötti kapcsolatot írják le – addig nem történik meg, amíg az egész Regnum Christi számára a végleges egyházjogi státusz meghatározásra nem kerül. Ez a folyamat előreláthatólag a következő Általános Káptalanig, amely 2020-ban lesz, lezárul.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!